Kifejezetten pozitív, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon 62 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 14 ezerrel csökkent, a külföldön dolgozók létszáma pedig mindössze 4 ezerrel emelkedett. A munkanélküliek száma az előző háromhavi átlaghoz képest 5,6 ezer fővel nőtt, azonban 34,4 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest, így 3,4 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta az egy évvel ezelőtti 4,1 százalékról. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma történelmi mélypont közelében, 231 ezer maradt, ami 14 ezer fős csökkenés az egy évvel ezelőttihez képest. A nyilvántartott betöltetlen állások száma kismértékben, 67,2 ezerre csökkent.

A háború eddig semmilyen negatív hatással nem volt a hazai munkaerőpiacra, az év első felében pedig tovább fokozódott az akut munkaerőhiány szinte minden szektorban. A következő hónapokban ennek megfelelően kettősség jellemezheti a munkaerőpiacot, mivel az elszálló energiaköltségek egyes szektorokban, ágazatokban átmeneti, vagy tartós leálláshoz, a termelés visszafogásához vezethet, ami elbocsátásokat okozhat különösen a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, más szabadidős, kulturális, sportolással kapcsolatos szolgáltatások területén. A kormány azonban munkahelyvédelmi programot tervez az érintett szolgáltatói ágazatokban, míg a termelésben, az ipar területén működő vállalkozásokat az energiaköltségük növekedésének 50 százalékos átvállalásával igyekszik támogatni. Kérdés, hogy a tervezett támogatások, ill. a számos területen továbbra is fennálló munkaerőhiány mennyire lesz képes ellensúlyozni az előbb említett negatív hatásokat. Az év végén és a jövő év elején részben szezonális, részben az energiaválság negatív hatásai miatt emelkedhet a munkanélküliségi ráta, azonban a jövő év közepétől újra csökkenhet. Idén 3,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, míg jövőre szintén 3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számítunk. (Suppan Gergely)