- Az inflációs előrejelzések, az elhatározott adóváltoztatások, az ugyancsak elhatározott hatósági áremelések, árkiigazítások nem okoznak olyan ellenőrizhetetlen és jelentős fogyasztói áremelkedést, ami miatt indokolt lett volna az ilyen arányú alapkamat-emelés - értékelte a történteket Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző Intézet igazgatója. - Sőt, úgy gondolom, egyáltalán nem kellett volna kamatemelésről dönteni.
- Vagyis nem elég meggyőző érv a tanács döntését követő forinterősödés.
- Valóban az a kérdés, hogy jó-e az erősödő forint. A mostani kamatemelés azért is elgondolkoztató, mert esetleg valószínűsíti egy kamatemelési tendencia kezdetét is. Szerintem nincs szükség a folytatásra, az újabb hasonló lépésekre. A környező országokban is számottevően alacsonyabb az alapkamat. Az államháztartás hiányának, az államadósság mértékének a csökkentését mindenesetre nem segíti a kamatemelési folyamat. Sőt, inkább veszélyezteti.
- A hét másik történése, hogy a Gripen-vásárlás és az autópálya-építés elszámolása teljes mértékben részévé válik a büdzsének - tette közzé a kormányfő társaságában Brüsszelben járt pénzügyminiszter. Vajon ezen meg kellett lepődnünk?
- Persze, hogy nem lepett meg senkit a deklaráció, az Ecostat előrejelzéseiben jó ideje folyamatosan számoltunk ezekkel a tételekkel. Az évvégére kalkulált kétszámjegyű államháztartási hiányt jó ideje olvasni lehet a mi anyagainkban is. Egy azonban nem mellékes, az, hogy tisztább, áttekinthetőbb lett, lesz a helyzet. A brüsszeli útnak is nyilván sokkal inkább az lehetett az értelme, hogy az EU-ban igénylik a legfelső vezetéssel való folyamatos konzultációt, s azt, hogy tájékoztatassák őket az aktuális, esedékes egyensúly-javító lépésekről.
