Az egyes tagországok között ugyanakkor jelentős különbség mutatkozik az adó-GDP arányban: a legmagasabb, 52,1 százalék Svédországban, a legalacsonyabb, 29,2 százalék Litvániában volt 2005-ben az akkori uniós tagokat vizsgálva. Az idén taggá vált Romániában 2005-ben ennél alacsonyabb, mindössze 28,8 százalék volt az arány.

Magyarországon 2005-ben 38,6 százalék volt az adók és járulékok GDP-hányada a 2004-es 38,7 százalék után. 1995-ben ez az arány még 41,7 százalékon állt, azóta folyamatosan csökken.

Termelés, hozzáadottérrték és jövedelem

Az EU jelenlegi 27 tagjának 2005-ös adószerkezetét vizsgálva az Eurostat megállapítja: a három fő adókategória hozzávetőleg egyenlő arányban járult hozzá a teljes adóbevételhez. Így a termeléshez és a kereskedelemhez fűződő adók csoportja, vagyis a hozzáadottérték-adó és az importadók 34 százalékát, a jövedelem- és vagyonadók 31 százalékát, a szociális járulékok 32 százalékát adták a teljes adóbevételeknek uniós szinten. 

A három kategória GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarországon a termelési és importadók 15,8 százalékot, a jövedelem és vagyonadók 9,0 százalékot, a szociális járulékok 13,6 százalékot tettek ki a GDP egészéhez viszonyítva, vagyis Magyarországon a három kategória közül a termeléshez és kereskedelemhez kapcsolódó adókategória túlsúlyos. 

2005-ben a jelenlegi EU-tagok közül az akkor még nem tag Bulgáriában volt a leginkább túlsúlyos az első adócsoport (19 százalék), míg Németországban volt a legalacsonyabb (12,1 százalék) részesedése a GDP-n belül.

A jövedelem és vagyonadó kategória a legmagasabb arányt Dániában képviseli a GDP-n belül (31,2 százalék), a legalacsonyabbat Romániában (5,3 százalék), Bulgáriában és Szlovákiában (6,1-6,1 százalék).#page#

Szociális járulékok

A szociális járulékok GDP-hez viszonyított arányában 2005-ben Németország vezetett az unióban, 16,7 százalékkal, a legalacsonyabb Dániában volt ez az arány, 1,1 százalék, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ott a társadalombiztosítási rendszert szinte teljesen az adókból fedezik.  

A közép-kelet-európai uniós tagok közül Csehországban - a termelési és importadók, a jövedelem és vagyonadók, valamint a szociális járulékok sorrendjében - 11,9 százalék, 9,3 százalék és 15,1 százalék volt a három kategória GDP-hez viszonyított aránya, Szlovákiában 13,0 százalék, 6,1 százalék és 10,9 százalék, míg Lengyelországban 13,9 százalék, 7,0 százalék és 13,7 százalék.