A Monetáris Tanács ezt megelőzően júniusban 25 bázisponttal 6,25 százalékra, júliusban 50 bázisponttal 6,75 százalékra módosította az alapkamatot, ami korábban, 2005. szeptember és 2006. június között 6 százalék volt.
A Monetáris Tanács az alapkamat emelését a növekvő inflációs kockázattal indokolta. A testület közleményében elismeri, hogy a tervezett kormányzati lépések számottevő mértékben hozzájárulnak az államháztartási deficit és a külső finanszírozási igény jelentős csökkentéséhez, ami az ország kockázati megítélését javíthatja. Az inflációs kockázatok jelentős megnövekedése miatt azonban a középtávú árstabilitási cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel - fűzik hozzá.
A költségvetés változásai miatt
A közlemény szerint a fogyasztói árakat rövid távon legnagyobb mértékben a költségvetési intézkedések közvetlen hatásai, az indirekt adók és a szabályozott árak emelése fogja megnövelni. Ehhez járulnak hozzá a termelési költségeket növelő lépések, amelyek idővel a vállalati szektort áremelésekre kényszeríthetik - fűzik hozzá. A jövedelmeket érintő kormányzati intézkedések ugyanakkor fékezőleg hatnak a belföldi keresletre, ami részben ellensúlyozhatja a közvetlen inflációs hatásokat - áll a közleményben.
A legújabb fogyasztóiár-adatok, különösen a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások körében, az infláció trendjének emelkedését mutatják a testület szerint. A fiskális intézkedések várható hatásán túl továbbra is inflációs kockázatot jelent az importált infláció, különösen a világpiaci olajárak emelkedése.
Emelkedik az infláció
Mindezen hatások eredőjeként az infláció átmenetileg megemelkedik, majd a várhatóan 2007 első felében elért csúcsról 2008 végére fokozatosan csökkenhet. A fiskális intézkedések átmeneti hatásaitól eltekintve is, amennyiben a jelenlegi monetáris feltételek a teljes előrejelzési horizonton fennmaradnak, a célt meghaladó infláció valószínűsíthető - áll a közleményben. Ezen belül a monetáris politika szempontjából kitüntetett időszakon, 6-8 negyedév múlva, az infláció és a maginfláció is számottevően magasabb lenne a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs céljánál - derül ki a közleményből.
A közeljövőben várható egyszeri áremelkedések középtávú hatásában, esetleges tovagyűrűzésében kulcsfontosságú szerephez jutnak az inflációs várakozások és a munkaerőpiac állapota - fogalmaz a tanács. A csökkenő kereslet, illetve a munkaköltségek emelkedése a vállalati szektor munkakeresletét visszavetheti, és ez az állami létszámleépítésekkel együtt a munkaerő kínálat növekedését eredményezheti. Ennek ellenére a versenyszektorban a nominálbérek emelkedése csak akkor maradhat mérsékelt, ha az egyszeri áremelkedések nem épülnek be a gazdasági szereplők várakozásaiba. A Monetáris Tanács ezért kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kiszámítható politikájával koordinálja az inflációs várakozásokat és mérsékelje a költségvetési intézkedések másodlagos inflációs hatásait - fűzi hozzá a testület.
