Az MTI-hez is eljuttatott levélben Kupa Mihály rámutat: a Mol - és más hazai nagyvállalatok - igazi értéke éppen abban rejlik, hogy független tőkepiaci cégként is megmutatták, képesek olyan teljesítményre, mint más EU tagországbeli cégek. Nem kell a sikerhez mindenáron "a külföldi stratégiai befektetők uralma, amely magasabb rendű kultúrát honosít meg". A Mol pénzügyi befektetők kontrollja alatt is képes kiváló teljesítményre, vezetését pedig teljesítménye, a vállalat eredményessége minősíti, és ez alapján dönt a közgyűlés a mindenkori menedzsment sorsáról - olvasható a levélben.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója nemrégiben a brit Financial Times-ban (FT) is kifejtette véleményét a lex Mol-ról, hangoztatva: a jogszabály a magántulajdonosokat betonozza be, nem stratégiai államérdekek, hanem tisztán magánérdekek védelmére szolgál. Bokros elég keményen úgy fogalmazott, hogy a törvény a magyar oligarchák (FT: a törvény olyanoknak kedvez, mint a Mol-vezér Hernádi Zsolt és szövetségese, az OTP-elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor)

Az Antall-kormány egykori pénzügyminisztere szerint Bokros Lajos ítélete elhamarkodott, azt javasolja, hogy vitáikat mindenkor tárgyszerűen folytassák le és tartsák méltányos mederben.