„Az egyik legnagyobb problémának azt látjuk, hogy a pályázat csak az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére hívható le. A magyar piac sajátosságai miatt pedig a rendszerváltás után még sokáig épültek gyenge energetikai mutatókkal rendelkező családi házak, amelyeknél ma is könnyű lenne elérni a kívánt 30 százalékos energiahatékonysági megtakarítást. Tapasztalatunk alapján sok olyan ügyfél esett ki a ebből a pályázati lehetőségből, akinek egyébként szándéka lett volna igénybe venni, de az épülete 1990 után épült. Éppen ezért célszerű lenne az építés határidejét 1990-ről 2000-re módosítani” – kezdi a problémák felsorolását az Újház elnöke.
Juhász Attila ugyancsak problémának látja, hogy a támogatás átlagosan felét kamatmentes hitel formájában kell az építtetőknek igénybe venniük. „A hozzánk forduló ügyfelek nagyságrendileg egyharmada sokkal inkább szeretné önerőből kiegészíteni a vissza nem térítendő támogatást, mert egyrészt nehézkes a hiteligénylés folyamata, másrészt a kedvező hitelkonstrukció ellenére sokan tartanak az eladósodástól, annak ellenére, hogy ez egy kamatmentes konstrukció” – mondja az elnök. Ez a megoldás nemcsak a pályázóknak lenne egyszerűsítés, de kiiktatná a banki hitelezési eljárások egy részét is a pályázati folyamatból. Ez a konstrukció kiválóan vizsgázott a 2021-2022-ben futott Otthonfelújítási Programnál, amelyet több mint 200 ezer család tudott igénybe venni, ami átlagos heti leosztásban is meghaladta a 2 ezer pályázatot.
