Filipovic kiemelte: a törvényjavaslat, amely a tervek szerint július 1-jén lép hatályba, 16 munkavasárnap kivételével minden vasárnap és ünnepnapon zárvatartást rendel el. A munkarendet hétfőtől szombatig a munkáltató határozza meg, amely nem lehet több 90 óránál. Vasárnapi nyitvatartás esetén ez legfeljebb 105 óra lehet - mondta.
A tárcavezető arra is rámutatott, hogy a kereskedők maguk dönthetik el egyéni igényeik, a szezonalitás, a mikrolokáció és egyéb releváns tényezők alapján, hogy melyik 16 vasárnapon tartanak majd nyitva az évben.
A jogszabálytervezet a kivételek között említi egyebek között a benzinkutakat, valamint a kórházak, repülőterek, busz- és vasútállomások területén működő üzleteket, továbbá a vásárokat és a piacokat. A trafikok vasárnap és ünnepnapokon 7-től 13 óráig lehetnek nyitva. A korábbi tervezetben ez utóbbihoz tartoztak a pékségek is, de ezt most kivették a javaslatból.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet ülésének a sajtó számára nyilvános részén elmondta: a 16 munkavasárnappal olyan modell mellett döntöttek, amely egyensúlyt hoz, és amely hozzájárul a munkavállalók jogainak érvényesítéséhez, valamint a családi élethez.
"Fenntarthatóan és minőségi módon szerettük volna ezt megtenni, és a döntéshozatali folyamatban minden érdekelt féllel egyeztettünk" - tette hozzá.
Horvátországban eddig az üzletek vasárnapi zárvatartására tett kísérletek mindegyike kudarcot vallott. 2003-ban Ivica Racan szociáldemokrata kormányfő rendelte el az üzletek vasárnapi zárvatartását, de az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az erről szóló törvényt. Öt évvel később az Ivo Sanader vezette jobboldali kormány is próbálkozott, de a taláros testület ezt is elvetette. Plenkovic kormánya először 2021-ben állt elő ezzel a tervvel, de akkor a koronavírus-járvány miatt nem bocsájtották szavazásra. Tavaly decemberben a kabinet ismét elfogadta ez erről szóló törvénymódosítási javaslatot, amelyet első olvasatban meg is vitatott a parlament. (MTI)
