A Moody's tízoldalas tanulmánya szerint a negatív regionális kilátást az indokolja, hogy az energiaválság reálgazdasági, költségvetési és szociális hatásaiból eredő sokkok próbára teszik a közép- és kelet-európai térség ellenállóképességét, amely hosszú ideje a régió államadós-profiljainak egyik erőssége.
A cég előrejelzése szerint a közép- és kelet-európai gazdaságok együttes hazai összterméke (GDP) mediánszinten mérve az idén mindössze 0,6 százalékkal nő a 2022-re becsült 4,5 százalékos bővülés után.
A Moody's szerint az általa várt meredek lassulást az okozza, hogy az infláció, valamint az energiaválság és az emelkedő kamatok gyengítik az európai keresletet, a fogyasztói vásárlóerőt és az ipari termelést.
A hitelminősítő szerint a térség gazdaságai közül növekedési szempontból mindezt Szlovákia szenvedi meg a leginkább: a Moody's prognózisa a szlovák hazai össztermék 1,4 százalékos csökkenésével számol 2023-ban.
A cég Lengyelországban és Magyarországon egyaránt 0,2 százalékos GDP-visszaesést, Csehországban 0,3 százalékos, Horvátországban 1,3 százalékos, Romániában 1,9 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít 2023-ra.
A Moody's az euróövezetben 0,6 százalékos GDP-csökkenést vár az év egészében, és regionális szektorelemzése szerint ez sem marad következmények nélkül az erőteljesen exportfüggő közép- és kelet-európai gazdaságokban.
E gazdaságok közül több is beszállítói láncolatokon keresztül kötődik Németországhoz, amelynek hazai összterméke a Moody's előrejelzése szerint az idén 1,8 százalékkal csökken, és az ebből eredő hatásoknak különösen Szlovákia, Szlovénia, Magyarország és Csehország van kitéve - áll a hitelminősítő tanulmányában.