Mindemellett az online vásárlások aránya is egy jó indikátora a digitális nyitottságnak. 2020-ban a hazai lakosság 60 százaléka vásárolt egy éven belül az interneten, majd jött a koronavírus, mellyel párhuzamosan az online világ szerepe felértékelődött. Így 2023-ra ez a mutató 70 százalékra ugrott, elérve az EU-s átlagot.
Hazánkban az infokommunikációs területen végzett hallgatók aránya 2022-ben 6,8 százalék volt, ami meghaladja a 4,5 százalékos uniós átlagot. Ugyanakkor nálunk az IKT szektorban foglalkoztatottak aránya csak 4,2 százalék, szemben az EU 4,8 százalékos átlagával.
A digitális kompetenciák fejlesztéséért nemcsak az állam és a lakosság felelős, hanem a vállalatok is. E tekintetben viszonylag jól állunk: míg 2022-ben a 10 vagy annál több fős uniós vállalatok 22 százaléka nyújtott informatikai képzést munkavállalóinak, addig Magyarországon ez az arány 18 százalék volt, miközben hazánkban az informatikai tudást nem igénylő, egyszerű összeszerelő tevékenység súlya magasabb.
Összességében a hazai lakosság 64 százaléka rendelkezik legalább alapszintű általános digitális készségekkel, míg az uniós polgároknak a 61 százaléka. A V4-es országok közt sincs okunk szégyenkezni, hiszen a magyarok digitális kompetenciái meghaladják a lengyelekét és a szlovákokét, egyedül az uniós összevetésben is kiemelkedő csehek előznek meg minket.
Különböző digitális készségszintekkel rendelkezők százalékos aránya a lakosságon belül (2023)
