„A közép- és kelet-európai régió sportjának fejlődése ma már nem választható el a szélesebb társadalmi és gazdasági céloktól. A sportirányítás akkor tud valódi értéket teremteni, ha szorosabban kapcsolódik az oktatáshoz és az egészségmegőrzéshez – ez nemcsak a részvételt növeli, hanem a megelőzésben és a hosszú távú életpályák kialakításában is kulcsszerepet játszik. Ezzel párhuzamosan a klubok előtt az a feladat áll, hogy működésüket üzletileg is fenntarthatóbb alapokra helyezzék: professzionálisabb menedzsmenttel és tudatosabb szurkolói jelenléttel képesek lehetnek csökkenteni külső finanszírozási kitettségüket, miközben megőrzik közösségi beágyazottságukat. A nagy sportesemények esetében pedig egyértelműen megváltozott a fókusz: ahogyan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új megközelítése is mutatja, már nem önmagában a rendezés sikere számít, hanem az, hogy ezek az események hogyan illeszkednek a városfejlesztési célokhoz, és képesek-e tartós, gazdasági és társadalmi értelemben is mérhető örökséget hagyni maguk után.”