Ezzel párhuzamosan Budapest és más regionális központok egyre erősebben pozícionálják magukat a nemzetközi sportesemények térképén. Számos világszintű rendezvény bizonyítja ezt a közelmúltból: a 2017-es, 2022-es és 2027-es vizes világbajnokságok, a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság, a 2023-as atlétikai világbajnokság és a 2026-os Bajnokok Ligája-döntő. A valódi feladat már nem csupán a rendezés, hanem az események hosszú távú infrastrukturális, gazdaságfejlesztési és társadalmi örökségének tudatos kiépítése és fenntartása.

Stabil kilátások, de a szerkezeti átalakulás elkerülhetetlen

A kutatásban megkérdezett sportvezetők szerint a régiós sportpiac évi 6,6 százalékkal nőhet a következő 3-5 évben. Ez ugyan elmarad a 7,4 százalékos globális várakozástól, de jóval meghaladja az 1,8 százalékos becsült GDP-növekedést, ami a szektor relatív optimizmusát mutatja.

Bár a sportpiac ellenállóbbnak tűnik a gazdaság egészénél, a makrogazdasági és geopolitikai bizonytalanságok a régióban is egyre erősebben alakítják a szereplők várakozásait. A médiaközvetítési és fogadásokhoz kapcsolódó bevételek terén erősebb növekedés várható, ami egyben felzárkózási lehetőséget is jelent. A legnagyobb kihívás továbbra is strukturális: csökkenteni kell az állami forrásoktól való függést, jobban ki kell használni a létesítményeket, valamint skálázhatóbb és átláthatóbb üzleti modelleket kell kialakítani.

„A közép- és kelet-európai régió sportja számára nem a növekedési lehetőségek hiánya jelent kihívást, hanem az, hogy a stabil állami alapokat hosszú távon is fenntartható, piaci értéket teremtő működéssé alakítsa” – mondja Mezei Szabolcs, a PwC cégtársa.