Az egyik legfontosabb észrevételnek Navracsics Tibor azt nevezte, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökénél túl sok hatáskör összpontosul, nem elszámoltatható a parlament által és ez a bírálók szerint veszélyt jelent. A miniszter elmondta, tehát a Velencei Bizottság úgy véli: az is jobb megoldás lenne, ha a jelenlegi önigazgatási rendszer helyett az egész rendszer az igazságügyi tárca alá tartozna, szerinte viszont ez "abszurd", hiszen mindkét megoldás egyenrangú. Másrészt Narvacsics Tibor szerint akkor a tavaly megváltoztatott és 1997 óta működő rendszer annak ellenére jobb volt a bizottság szerint, hogy akkor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke is volt, vagyis valóban egy kézben összpontosult az igazságszolgáltatási irányítás minden lényeges eleme.
A tárcavezető hozzátette: vannak olyan pontok, ahol valós értelmezési gondok vannak és vannak olyanok is, ahol a kormány megérti, hogy külső szemlélőként úgy látják, hogy a kabinet megoldásai nem jók. "Jobb a békesség" - tette hozzá Navracsics Tibor. Hozzátette: az OBH elnökének hatásköreinek kialakításakor az elsődleges cél a hatékonyság növelése volt és ezért jobb lett volna az egyszemélyes felelősség, de a kormány belátja, hogyha ezt mások "gyanúsnak" tartják.
Van, ahol vitázni fognak, van, ahol meghátrálnak
Leszögezte: több olyan pont is van, amellyel a kormány vitatkozni fog. Példaként említette, hogy a Velencei Bizottság szerint a magyar rendszerben 1881 óta létező jogegységi határozat veszélyes a bírák függetlenségére. Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a bírák nyugdíjazásánál szinte szóról szóra a francia megoldást próbálja a kormány átültetni, de amíg Franciaország esetében ezt elfogadják, addig Magyarország esetében nem.
Bejelentette ugyanakkor, hogy számos olyan pont is van, amelyeknek igazi koncepcionális jelentőségük nincs, így ha "ezáltal könnyebben tudjuk kezelni a feszültséget, amit most a Velencei Bizottság véleménye jelent, akkor ezeken a pontokon hajlandóak vagyunk változtatni". Különösen, hogy az Európai Bizottság is előre bejelentette, hogy a Velencei Bizottság véleményét fogja alapul venni saját véleménye kialakításakor - tette hozzá.
Az adatvédelmi biztossal kapcsolatos uniós álláspontról a miniszter elmondta: bár Jóri András nyáron bejelentette, hogy nem fogadná el az átalakuló posztot, ezt követően a kormány ősszel ezért nem jelölte, az Európai Bizottság szerint mégis fel kellett volna ajánlani neki a folytatást, hogy hivatalosan vissza tudja utasítani. Navracsics Tibor szerint a bizottság ezen elvárása életszerűtlen, de nem is "kardinális kérdés".
■ Számos szervezeti kérdést sarkalatos törvényi szinten szabályoznak.
■ Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét kilenc évre választják meg, és ez korlátlanul meghosszabbítható, ha a parlament egyharmada blokkolni képes a helyzet megváltoztatását.
■ Az OBH elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek.
■ Az OBH-elnök jogköre egyetlen olyan személy kezében összpontosul, akinek a felelősségre vonhatósága nem kielégítő.
■ Az OBH-elnök nem köteles indokolni minden egyes döntését.
■ Az OBT kizárólag bírákból áll, más szereplők - ügyvédek, civil társadalom - abban nem vesznek részt.
■ Az OBT jogköre a legtöbb esetben csupán javaslattételre, véleményalkotásra terjed ki.
■ Az OBT nem emelhet vétót, amikor az OBH-elnök bírósági elnököt nevez ki.
■ A bírák felügyeleti rendszere keretében a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, egészen a Kúriáig, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól (jogegységi eljárás).
■ Az OBH-elnöknek erős befolyása van a bírósági elnökök és más vezető bírák kinevezésére.
■ Az OBH-elnök jogegységi eljárást kezdeményezhet, ami ellentmond igazgatási jellegű szerepkörének.
■ A bírák esetében hosszú próbaidő írható elő, akár ismételt jelleggel is.
■ A bírák akaratuk ellenére is átirányíthatók, és az ilyen utasítás megtagadáshoz súlyos következmények fűződnek, beleértve az elbocsátást is.
■ Nincsenek meg a tisztességes eljárás garanciái a minősítési, illetve fegyelmi eljárás során.
■ Az OBH-elnök más bírósághoz helyezhet át ügyeket anélkül, hogy objektív kritériumok vonatkoznának az ilyen ügyek kiválasztására és az olyan bíróságokra, ahová az ilyen ügyek áthelyezhetők.
■ Megváltoztatandók a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályok.
