A „lecsatlakozás joga” – munkaidő után nincs főnöki telefon 

A lecsatlakozás joga lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a munkaidőn kívül hátrányos következmények nélkül maradhassanak távol az elektronikus munkahelyi hálózatoktól. A területen úttörő Franciaország 2016-ban vezetett be törvényt. A világjárvány egyre inkább indokolta a terület szabályozását, így több ország is követte a példát – Magyarország még nem, de ez várhatóan változik majd, igazodva az egyre terjedő digitális munkakörnyezethez. 

Az Európai Unióban 2021 óta függőben van egy állásfoglalás, amely a lecsatlakozás jogáról szóló uniós irányelv megalkotását szorgalmazza. Ugyancsak 2021-ben az Európai Parlament elfogadta illetékes bizottsága jelentését a munkaidő tiszteletben tartásáról, és ez a jelentés minimumkövetelményeket határoz meg a digitális eszközök munkaidőn kívüli használatáról.  

Amelyik országban létezik ilyen törvény, ott a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalati csatornákon a munkavállaló fizikailag sem érhető el munkaidőn kívül. Olyan uniós – és magyar – jogszabály egyelőre nincs, amely a munka és magánélet egyensúlya megteremtésének technikai megoldását szabályozza. 

„A jelenlegi magyar szabályozás szerint a munkaidő utáni munkavégzést túlóraként kell kifizetni. A jogi keret tehát megvan erre, még ha a jogszabályok nem is nevesítik a lecsatlakozás jogát – mondta dr. Óváry-Papp Nóra. – A gyakorlat szerint ugyanakkor ilyen követelés munkaviszony alatt perben nem szokott jelentkezni, de a munkaviszony megszüntetése miatt indított perben gyakori, hogy a munkavállalók ilyen igénnyel is fellépnek a munkáltató ellen.”