A pénzügyminiszter a kiemelt adózóknak tartott szakmai rendezvényen azt mondta, hogy a bevallást benyújtó 4,3 millió személyből csak 3 millióan fizetnek adót, a 320 ezer vállalkozásból pedig 125 ezer. A 10,5 millió TAJ kártya birtokosból 4 millió fizet járulékot, így nehéz az ellátást biztosítani - hívta fel a figyelmet. A versenyképesség növelése megköveteli az adóstruktúra átalakítását. A párbeszéd megkezdődött, s a következő hónapokban érdemi vita tud kibontakozni az irányokról. Felül kell vizsgálni az élőmunkát terhelő elvonásokat, a fogyasztás utáni adókat és az ökoadót, s növelni kell a vagyoni típusú terhelés arányát. Egyszerűsítésre is szükség van, aminek feltétele a kedvezmények szűkítése - tette hozzá.
A kiemeltek fizetik a harmadát
Az egyensúly megteremtése érdekében a társaságok átlagos adóterhelése átmenetileg nő, a 2005. évi 7,5 százalékról 2007-ben 8,3 százalékra (16, illetve 10 százalékos kulcs mellett), az átlagos szja terhelés a 2005. évi 18,9 százalékkal szemben 18,7 százalék lesz az idén (18, illetve 36 százalékos kulcs mellett). A pénzügyminiszter a kormány nevében köszönetet mondott a kiemelt adózóknak a korrekt együttműködésért, a költségvetésbe befizetett adóforintokért. Ebből a viszonylag szűk vállalati körből származik a költségvetés adó- és járulékbevételeinek több mint egyharmada, 5.300 milliárd forint.
A kiemelt adózók adják az export közel kétharmadát, a belföldi értékesítés 42, s a fejlesztések, beruházások 44 százalékát. A kiemelt adózóktól származik a társasági adó és az áfa egyaránt több mint 40 százaléka, az szja egyharmada és a járulékok egynegyede. Ez a kör termelte meg a vállalatok adózás előtti eredményének 52 százalékát, igaz, az adókedvezményekből való részesedésük is magas, 95 százalék - tette hozzá Veres János. Az elmúlt évekre ciklikusan megbomló egyensúly volt jellemző, ennek véget kell vetni. Mindent el kell követni, hogy az állam minél kevesebbet költve, minél színvonalasabban lássa el feladatát. A kormány elkötelezett a szükséges módosítások végrehajtásában, amit az elmúlt évben megkezdett - hangsúlyozta a miniszter. Tavaly mintegy 50-50 százalék volt a bevételek növelésének és a kiadások csökkentésének szerepe a hiány mérséklésében, az idén már kétharmad-egyharmad lesz az arány a kiadáscsökkentés javára, 2008-ban pedig 6,4-0,9, 2009-ben 7,5-0,9 százalék.
Kiadáscsökkentés
Ahhoz hogy a kiadáscsökkenés tartós legyen, olyan államháztartási reformra van szükség, ami biztosítja, hogy az állam nem költ több pénzt, mint ami amennyi rendelkezésére áll. A struktúra átalakításának szükségességében általában egyetértés van, a gyakorlati megvalósítás módjáról folyik vita - mondta. A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészségügyben elindult reform halaszthatatlan és megkerülhetetlen volt, ugyanis százezres nagyságrendű azok száma, akik nem fizetnek járulékot. Az éves 300 milliárd forintos gyógyszertámogatási előirányzat az elmúlt 15 évben - egy év kivételével - rendre túlteljesült, holott a költségvetésben infláció feletti növekedést irányoztak elő. Az átalakítás után olyan korszerű hálózat alakul ki, ami összhangban lesz az ellátottak számával és az ország teherviselő képességével - mondta.
A kormány felvállalta a felsőoktatás struktúrájának átalakítását is, egyes képzési irányok (műszaki, informatikai) súlyának növelésével, a támogatott létszám csökkentésével. Elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer átalakítása is, hiszen az EU-ban Magyarországon a legmagasabb a korhatár előtt nyugdíjazottak és a rokkantnyugdíjasok száma - hívta fel a figyelmet. A közigazgatásról szólva elismerte: 2002-ben elrontották, amikor az 50 százalékos béremeléshez nem kapcsolódott létszámcsökkentés. Az elmúlt években elhamarkodottan csökkentettük az adókat, a kiadások mérséklése nélkül, ezért alakult ki nagy hiány - mondta a miniszter.
