A munkaerőpiaci helyzet vizsgálata a VOSZ szerint szintén arra az eredményre vezetett, hogy a magyar gazdaságra jelenleg nem annyira a túlfoglalkoztatás, hanem – legalábbis a korábbi időszakokhoz képest – a kissé lazább viszonyok a jellemzőek. Az üres álláshelyek és a munkanélküliség aránya az elmúlt negyedévekben csökkent, vagyis egyre kevesebb embert kerestek a vállalkozások a munkanélküliek számához képest – hangsúlyozzák.

Az adataik azt mutatják, hogy a minimálbér-emelések és az értékes dolgozókért folytatott verseny miatti magasabb munkabérek arra szorítják a vállalkozásokat, hogy más költségeiket leszorítsák, és a termelésben, szolgáltatások nyújtásában hatékonyabbak legyenek. A cégek modernizálják a vállalkozásuk tevékenységét – például napelemes energiatermelésre térnek át, jobb gépeket vesznek, egyszerűsítik a termelési folyamatokat –, és a költségekre is jobban figyelnek. Továbbá arra ösztönzik a munkavállalókat és úgy alakítják át a munkaszervezést, hogy munkatársaik jobban dolgozzanak, vagyis a munkaidőt jobban használják ki, többet termeljenek, végső soron tehát a munkabérért tehát több értéket hozzanak létre (vagyis a munkatermelékenység növekedjen) – írják a tájékoztatásban. Kutatások bizonyítják, hogy a termelékenység azokban az időszakokan javult, amikor az ország gazdasági növekedése is fokozódott.

„Összegezve tehát azt találtuk, hogy sem az infláció, sem a reálgazdaság – sem a termelés, sem a munkaerőpiac – állapota nem indokolja a monetáris szigor jelenlegi szintjét”