A HÉV-vonalon élők járhatnak a legrosszabbul

Különösen problémás ez olyan területeken, ahol a HÉV kiemelt szerepet tölt be a közösségi közlekedésben. Ilyen például Csepel teljes területe vagy Óbuda északi része, így a békásmegyeri lakótelep is. Ezeken a területeken évtizedekkel ezelőtt úgy alakították ki a nagy, több tízezer fő lakhatását biztosító lakótelepeket, hogy a városközpont a legkényelmesebben és leggyorsabban HÉV-vel érhető el. Szintén jelentősen megnehezítené például a XVII. kerületben (Rákosmentén) élők közlekedését a változás, hiszen a főváros egyik legnépesebb, de a centrumtól legtávolabb eső területén az elmúlt években kifejezetten a gyors és kényelmes vasúti kapcsolatot ajánlották az ott élőknek.

Az agglomerációban élők számára csökkenhet a szolgáltatási színvonal

De nemcsak a fővárosban közlekedők járnának rosszul az intézkedéssel, hanem az agglomerációban élők is: 2016 óta a környéki járatok, így a HÉV-ek és a hétköznapokban csak „kék Volánbuszoknak” hívott (1-299 járatszámtartományba tartozó, Volánbusz által üzemeltett) járatok nem fővárosi, hanem állami megrendelésre közlekednek, azonban a kedvező tapasztalatok miatt a forgalomfelügyeleti és utastájékoztatási feladatokat azóta a Budapesti Közlekedési Központ látja el. Ennek köszönhetően jóval egyszerűbben megoldható egy-egy, agglomerációban közlekedő járat vonalán fellépő forgalmi zavar optimális megoldása. Az intézkedés hatására a környéki járatok például kikerülhetnének a FUTÁR-rendszerből, így az ügyfelek a jelenleg rendelkezésre álló felületeken nem tudnák percre pontosan megtervezni utazásukat, nem értesülnének arról, hogy mikor érkezik a jármű a megállóba.