Nagy kérdés, mi lesz a horvát turizmussal

A Horvátországba látogató külföldi turisták számának növekedési üteme 2024-ben csökkent. Ez a szigorodó idegenforgalmi adórendszerrel és az inflációval párosulva hatással van a szállodák és egyéb szálláshelyek építésére. Vajon a szállodaszektor, mely számos módon eddig az építési piac motorja volt, továbbra is az lesz? Erre a kérdésre keresi a választ Michael Glazer és Tatjana Halapija, az EECFA horvát kutatói.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az idegenforgalom bővülése lassul Horvátországban – főleg a főszezonban és a főleg a külföldi turisták számában. Az idén július-augusztusi főszezonban a vendégéjszakák számának éves növekedése a tavalyi azonos időszakhoz képest csupán 0,8 százalék volt. Míg a belföldi vendégéjszakák száma 10 százalékkal nőtt, a külföldiek száma stagnált (+0,11 százalék). Ezzel szemben május-június jóval kedvezőbb számokat hozott: összesen 3,6 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma (a belföldieké 3,8 százalékkal, a külföldieké 3,6 százalékkal). Augusztusig 2024 adatai a 2023-as azonos időszakhoz képest 1,6 százalékos teljes növekedést mutattak csak (belföldi turisták: +7,2 százalék; külföldi turisták: +1,1 százalék).

Vajon továbbra is vezet majd a horvát szállodaszektor?
Vajon továbbra is vezet majd a horvát szállodaszektor?
Fotó: Depositphotos

A turizmusért felelős minisztérium szerint augusztusig a 2024-es év bevételei 11 százalékkal nőttek 2023 azonos időszakához képest. Ha levonjuk a 2023. augusztus és 2024. augusztus közötti 3 százalékos inflációt, ez 8 százalékos reálnövekedést jelent. Eközben idén az összes idegenforgalmi férőhely 2,4 százalékkal bővült tavalyhoz képest. Az idei foglaltsági adatok még nem elérhetőek, de a miniszter szerint további bővülésre nem lehet számítani a főszezonban, mely azt jelzi, hogy a turisztikai infrastruktúra a főszezonban eléri kapacitását.

Kérdés, hogy mit jelent ez majd szállodaépítés szempontjából. Bár az adatok ígéretesnek tűnnek, számos ellensúlyozó tényező van, mely egy kevésbé optimista forgatókönyvet vetít elő.

A robusztus szállodaépítés valószínűségének mérlegelése során az egyik probléma politikai, ugyanis az idegenforgalmi adórendszer szigorodik. Az évek óta halogatott ingatlanadó is terítéken van, jobban, mint valaha, mert a parlamenti választások elméletileg éveket adnak a kormánypártnak, hogy lefojtsák az ingatlantulajdonosok haragját, mielőtt ismét szembe kell néznie a választókkal. Kivéve, ha a bizonytalan kormánykoalíció szétesik, és ezzel sokkal közelebb kerül a választás. A közelgő elnökválasztás tovább bonyolítja a képet, mivel a kormánypárt nem akarja elidegeníteni a választókat a választások megtartása előtt.

Természetesen még sok más tényező is hat a horvát építőipar egészére, tovább növelve az előrejelzés szokásos bizonytalanságát. Ilyen például az infláció melyet végre fokozatosan sikerül megfékezni. Igaz, az EU-átlagnál lényegesen fokozatosabban, de a 2 százalékos cél már legalább láthatáron belül van. Ennek ellenére az infláció sokakat, főleg a nyugdíjasokat (a lakosság 30 százaléka) már eddig is súlyosan érintette. Jelenleg azért küzdenek, hogy visszanyerjék a vásárlóerő-veszteségük egy részét. A kormány az idei parlamenti választások előtt több mint 20 százalékkal megemelte a közszféra fizetéseit, de kérdéses, hogy képes-e ezt megtenni az inflációhoz kapcsolódó forrásigényekkel.

A szállodaszektornak önmagában is jelentős befolyása van Horvátország építőiparára mivel adóbevételei állami építési projekteket finanszíroznak, és a munkavállalóknak illetve beszállítóknak fizetett kifizetések biztosítják, hogy befektessenek többek között épületekbe és egyéb építkezésekbe. Így a szállodai bevételek 8 százalékos reálnövekedése valószínűleg bizonyos mértékben fellendíti majd a szállodaépítést. Hogy mennyire, ahhoz több adatra (pl. naprakészebb szállodai bevételi adatokra) és további elemzésre lesz szükség.

Az is kérdés, hogy a szállodai bevételek növekedése mennyire tükrözi a nem szállodai turisztikai szállásadók bevételeit. Nem látható, hogy ebben a tekintetben olyan jól jártak-e, mint a szállodák. Ez azért fontos, mert ők kínálják a turistaágyak túlnyomó részét. Építési projektjeik egyenként szerényebbek, de összeadódva nagyok.

Mire az EECFA elkészíti a 2024-es téli előrejelzését (mely december 16-án lesz elérhető), többet fogunk tudni. Az adatok melyeket addig összegyűjt az EECFA, eligazítanak majd bennünket a szálloda- és egyéb turisztikai szálláshely-építés lehetőségeinek felmérésében illetve abban is, hogy értékeljük a jelenlegi horvát turisztikai szezon aktuális erejét és az elkövetkezendő szezon várható erősségét, melyek fontosak a teljes horvát építési piac teljesítményére nézve.

Írta: Michael Glazer (SEE Regional Advisors) és Tatjana Halapija (Nada Projekt)

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo