Az idén május-júliusban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 811 ezer, a munkanélkülieké 407 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 9,7 százalék. Tavaly június-augusztusban a munkanélküliségi ráta 7,5 százalék volt, a foglalkoztatottak száma 3 millió 914 ezer, a munkanélkülieké pedig 317 ezer volt. Az idén június-augusztusban a 15-64 éves népesség 61,8 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 64,4 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon.
A KSH közlése szerint jóllehet a munkaerőpiac nagysága az előző év azonos időszakához képest nem változott, összetétele jelentősen módosult, a foglalkoztatás szintje csökkent, míg a munkanélküliségé nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. június-augusztusban átlagosan 3 millió 769 ezer volt, 112 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az erre a korcsoportra számított 55,7 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4 százalékponttal csökkent. A 15-74 éves munkanélküliek létszáma 419 ezer fő volt, ami 102 ezer fős növekedést jelent a 2008. június-augusztusi adatokhoz képest. A munkanélküliségi ráta 9,9 százalékos értéke 2,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 2,8 százalékponttal, a nőké 1,9 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek 19,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 26,5 százalékos munkanélküliségi ráta 6,7 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 9,0 százalék volt, 2,2 százalékponttal magasabb, mint 2008. június-augusztusban. A munkanélküliek 41,7 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap, 2,7 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál, ami a munkanélküliségi státusba történő intenzív beáramlás következménye.
Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta a vizsgált időszak középső hónapjában, júliusban az EU-15 tagállamában 9,0 százalék, EU-27 tagállamában 8,8 százalék Magyarországon 10,2 százalék volt.
Lesz még rosszabb is
A KSH által közölt adatok a munkaerőpiaci feltételek jelentős, de a rendkívül mély recesszió körülményei között korántsem meglepő romlását jelenti - közölte a Takarékbank. Várakozásaik szerint a következő hónapokban tovább csökken a foglalkoztatás, a jelenlegi 3,8 millióról mintegy 3,71 millióra. A 90 ezres visszaesésnek azonban mintegy fele szezonális hatásokból fakad, azaz független a gazdasági válság következtében elszenvedett veszteségektől. A következő hónapok munkaerőpiaci folyamatait a magánszektor elbocsátásai határozzák majd meg (részint szezonális, részint ciklikus okokból), amit részben ellensúlyozhatnak a közfoglalkoztatási programok keretében teremtett közszférabeli munkahelyek - véli a pénzintézet.
Éppen ezért az év végén 11%-os munkanélküliségre számítanak, ami jövő tavaszig akár 11,5%-ra emelkedhet. A jövő év végén 10,7% körül alakulhat a munkanélküliségi ráta, azaz 2010 második felében éves összevetésben már némi javulás mutatkozhat a munkaerőpiacon. Az idén átlagosan 10,2%-os, jövőre átlagosan 10,8%-os munkanélküliségre számít a Takarékbank.
Változások a pályázatoknál
Szeptemberben minisztériumi hatállyal felfüggesztették a „Munkahelyek megőrzéséért" elnevezésű központi munkaerő-piaci programot, hiszen a benyújtott pályázati tervekkel igényelt támogatások átlépték a 10 milliárd forintos keretet. A munkahelymegőrzésre, és az átmenetileg negatív pályára került munkaadók támogatására elkülönített milliárdokból 48 ezer munkahely menekülhet meg - derül ki az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének (AFIOE) szeptemberi hírleveléből. A programtervek befogadását azért kellett felfüggeszteni, mert a már megítélt és a beérkezett, de még el nem bírált támogatási igények megközelítik a 12 milliárd forintot és még további programtervek beérkezése is várható. A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének áprilisi döntése alapján a program keretében 2009-ben 10 milliárd forintra lehet kötelezettséget vállalni, a 2010-re áthúzódó kötelezettségvállalás pedig nem haladhatja meg a 2009-es keret 20 százalékát.
Pályázati fronton azonban a nagyvállalatoknak is érdemes tájékozódniuk, mert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a megpályázható uniós támogatások mellett munkahelymegtartó projektekkel is segíti a vállalkozásokat: a 4+1 program 30 milliárd forint keretösszeggel történő elindításáról még februárban döntött a kormány. A program kkv-knak szóló, 20 milliárdos keretösszegű része néhány hónapja már elindult, 2009. augusztus 24-től viszont a nagyvállalkozásokat támogató további 10 milliárdos keret első kiírásaira is lehet pályázni. A programokban a vállalatok munkavállalók szakmai ismereteit, valamint készségeit fejleszthetik tovább akár belső képzés keretében is.
