A kormány októberben társadalmi egyeztetésre bocsátotta az 1 milliárd forint feletti nettó magánvagyont terhelő vagyonadó tervezetét. Az első befizetések 2027-ben esedékesek; a javaslat kritikusai a tőke elvándorlásától, a beszedés nehézségeitől és a gazdaságra gyakorolt hatásától tartanak, támogatói ellenben igazságosabb közteherviselést várnak tőle.

A GKI 1000 ember bevonásával, szeptemberben végzett a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérést, amelyben megállapították, hogy a válaszadók 59 százaléka teljes mértékben, további 26 százalék pedig inkább egyetértett azzal, hogy a kormány vagyonadót vessen ki az 1 milliárd forint feletti vagyonokra.

A GKI szerint azt, hogy a lakosság 85 százaléka támogatta a javaslatot, részben az magyarázhatja, hogy az 1 milliárd forintos küszöb a felnőtt lakosság körülbelül 0,2 százalékát érinti közvetlenül, így a kérdés a nagy többség számára egy szűk réteg megadóztatásáról szól.

Magánszemélyek fizetik a vagyonadót, ez azonban közvetetten érinti a vállalatokat is, hiszen a tulajdonosok cégrészesedése beleszámít az adóalapba. Ezért a GKI októberben 650 cég bevonásával azt vizsgálta, hogy a tervezett adónak lenne-e hatása az érintett cégek működésére. A válaszadók bő fele 10 embernél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás, 35 százaléka 10-50 embert foglalkoztató, 13 százaléka 50 embernél többet foglalkoztató cég.

A válaszadók 51 százaléka szerint az adónak nem lenne hatása a cégük működésére, 18 százalékuk az adó érzékelhető hatására számít, a megkérdezettek 31 százaléka pedig nem tudta megítélni. A bizonytalanok magas aránya arra utal, hogy a végleges szabályok még érdemben alakíthatják a vállalati várakozásokat.