A kormány félidei teljesítményét értékelték szakszervezeti vezetők az MTI-nek. A hírügynökség Gaskó Istvánt, a Liga Szakszervezetek, Pataky Pétert, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és Borsik Jánost, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnökét kérdezte a munkaerő-piaci helyzetről, az új munka törvénykönyvéről (Mt.) és az érdekegyeztetésről.
Fotó: MTI
Foglalkoztatás: beváltatlan ígéretek
A foglalkoztatás növeléséhez fűzött kormányzati remények nem látszanak megvalósulni Gaskó István szerint, aki a közfoglalkoztatás kiterjesztését ugyan pozitív iránynak tartja, de úgy véli, egy-egy így létrejövő álláshelyet nem lehet a versenyszférába konvertálni. A Liga elnöke szerint nem teljesül a tíz év alatt egymillió munkahely időarányos része, a gazdaság növekedése ezért nem tud megindulni.
Pataky Péter hasonlóképpen vélekedett: úgy látja, a kormány hiába ígérte, nem tudta jelentősen növelni a valódi, értékteremtő, adófizető munkahelyek számát, és az országnak továbbra is gondot okoz az alacsony foglalkoztatási szint. (Pataky Péter szerint ráadásul az átlagadatok mögött súlyosabb problémák húzódnak meg.) A közfoglalkoztatás átalakítása szerinte csak a statisztikát javította, igazi munkahelyteremtő hatása nem volt, s bár a voltak értelmes elemei, a források jelentősen csökkentek. Az MSZOSZ elnöke szóvá tette, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket nem bővítették, a gazdaságpolitika pedig nem növelte a munkaerő-keresletet. Ugyanakkor növelték a munkaerő-kínálatot, például a nyugdíjszabályok változtatásával, a rokkantsági felülvizsgálatokkal.
Borsik János szerint az elmúlt két év kormányzati intézkedései összességében rontották a munkavállalók és családjaik helyzetét, súlyos bizonytalanságot okozva mindennapi megélhetésükben. Úgy vélte, elterjedt - ráadásul a kormány asszisztálásával - az a hamis és káros nézet, hogy a kevésbé képzett munkaerő és az alacsony bérezés versenyképesebbé teheti az országot. Kifejtette: szemben a „statisztikai ügyeskedéssel", a munkanélküliség továbbra is magas, 2012 első negyedévében 11,7 százalék volt, és a gazdaság stagnálása miatt esély sincs arra, hogy jelentősen csökkenjen. Borsik ezt a kormány gazdaságpolitikájának következményeként értékelte. Az ASZSZ elnöke hozzátette: a munkanélküli-ellátás folyósítási idejének három hónapra csökkentése teljesen szakmaiatlan lépés, és példátlan az Európai Unióban.
Új munka törvénykönyve: kedvezőtlen változások
Gaskó kifejtette: a július elsejével hatályba lépő munka törvénykönyve kedvezőtlenebb a jelenleg hatályoshoz képest - bár a tavaly nyáron nyilvánosságra került első tervezetnél jobb -, mert visszavágja a kollektív jogokat, szűkíti a szakszervezetek mozgásterét, keresetcsökkenést hoz, szűkíti az egyéni jogokat, és összességében nem szolgálja sem a munkavállalók, sem az ország versenyképességének növekedését. Problémának nevezte, hogy a rugalmasság növelése - amit egyébként jó iránynak tart - nem járt együtt a biztonság növekedésével.
Pataky szerint is gyengítik a szakszervezetek pozícióit a munka törvénykönyvének változtatásai, és elveszik a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát is. A kormány ezeket az intézkedéseket a rugalmasság szükségességével indokolja, miközben ez csak egy növekvő munkaerőpiacon értelmezhető - mondta az elnök, aki a kormány szakszervezetekkel kapcsolatos politikáját kifejezetten rossznak nevezte.
és Demján Sándor
Fotó: MTI
Borsik úgy vélekedett, hogy a munka világát érintő, az emberek sorsát meghatározó új Mt. munkavállaló-ellenes, és csak a munkáltatóknak kedvez. Szerinte ez és a sztrájktörvény általa szakmaiatlannak és kidolgozatlannak nevezett módosítása egy-egy állomás azon az úton, amelyen a kormány rossz irányba indult.
Érdekegyeztetés: két év szünet
Gaskó István az érdekegyeztetésről azt mondta: a kormányzati ciklus első két éve szinte érdemi egyeztetés nélkül telt, amit a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) tavaly őszi létrehozása és a versenyszféra konzultációs fórumának létrejötte elviselhetőbbé tett,. Hozzátette ugyanakkor: még nem látszik, hogy érdemben milyen kérdésekről lesznek képesek egyeztetni ezeket a fórumokon, de nagy reményeket fűz mindkettőhöz.
Pataky Péter szerint a kabinet részben megszüntette, részben kiüresítette az intézményes együttműködés formáit, a valódi párbeszéd intézményeit pedig megszüntette.
Borsik János elfogadhatatlannak nevezte az elmúlt két év kormányzati munkáját annak - mint mondta - társadalmi igazságosságot és társadalmi párbeszédet tagadó tartalma miatt. Az ASZSZ elnöke kijelentette: rögtönzés nem engedhető meg sem a gazdaságpolitikában, sem a munkaerőpiacon, sem a társadalompolitikában. Hozzátette: az országos érdekegyeztetés szétverése mutatja igazán azt a kormányzati filozófiát, hogy ha lehet, akkor ne kelljen érdemi és eredményes tárgyalásokat folytatni". Szerinte a kiválasztottakkal folytatott paktumpolitika nem lehetséges egy demokratikus jogállamban.
