Az elnök nem tehet mást, mint "hallatja a hangját" a környezetvédelem ügyében - panaszolta maga a köztársasági elnök. Minap nyilatkozva a hírügynökségnek még meg is toldotta: "Már az is eredmény, ha például egy-egy országjárás során fel tudom hívni a figyelmet az ország egy-két nagyon magára hagyott vidékére, és emellett természeti értékeire".
Hangját hallatta és felhívta a figyelmet - vitathatatlan. Megelőzőleg pedig az ő figyelmét hívták fel egy nem túl vidám térség féligazságára. Arra, hogy erőmű épül.
Arra pedig nem, hogy ha a Mercedes nem a betonon állna meg vele Szerencs környékén például, hanem 10-20 méterrel arrébb, akkor csodálatosan szép földet találna, s kétszámjegyű aranykorona értékű "szántóra" léphet. Akár a 11-et is elérheti ez a talajminősítés. A térség lakosság nem aranykoronában, hanem egy rövidke mondatban szokta volt értékelni azt a bizonyos kétszámjegyűt: semmi nem terem meg benne, kár a vetőmagért.
A térségben élők - már azok, akik nem vándoroltak még el az őket eltartani nem képes vidékről - jó néven vették, hogy a világ kitalálta, a szükség pedig hozzájuk is elszállította az energianövények termesztésének és az energianövényeket energiává alakító erőműnek a lehetőségét, az engedélyek megszülettek, az üzem építése gyakorlatilag elkezdődött - mígnem a köztársasági elnök hallatott hangja megérkezett.
Az eredmény: egy darab félretájékoztatott államfő, egy darab félretájékoztatott - Szerencs utcájára vezényelt - tömeg, egy darab erőműmegfúró önnépszerűsítő helyi hangadó kör. További eredmény: már senkit sem érdekel, hogyan is működik - általában a világban és konkrétan, ha Szerencsen elkészül - az az erőmű, amelyik úgy állít elő energiát, hogy ő maga nem árt a környezetnek, s az energiaszükségletet nem földgázzal, nem szén felhasználásával elégíti ki, hanem a "tiszta", a 11 aranykoronás földön is gazdaságosan termeszthető energiafűből, -cserjéből, -nádból, avagy szalmából, kukoricaszárból. (Ez EU is inkóább a vidéket támogatná...)
Az elnök tette a dolgát és - a térségből kapott félinformációk segítségével - fellázította saját magát, menlevelet adva a helyi hülyítés helyi embereinek, akik el is érték a minap, hogy az erőmű ürügyén jókorát tűntessenek a zempléniek saját maguk boldogulása ellen. Áramgyár nélkül sem a 11 aranykoronás föld, sem az államelnök által is magára hagyott vidék, sem az amúgy sem a szőlőből élő tűntetés-szervező kör nem tartja el a helyi lakosságot.
Már látjuk lelki szemeinkkel, hogy Szerencsről merre is hajt tovább az államelnöki Mercedes. Úgy hívják a települést, hogy Medgyesegyháza. A hon első számú közjogi méltósága ehelyütt is félretájékozódhat, akkor különösen, ha ezúttal tényleg nem tesz mást, mint újságot olvas. Októberben még azt, hogy - idézzük a napilapok üdvöskéjét -: "elektromos áramot előállító, kukoricaszárral és szalmával működő hőerőmű építését kezdik meg hamarosan a Békés megyei Medgyesegyházán. Nagy Béla, a község polgármestere azt mondta: az országban tíz, a Dél-Alföldön pedig - Kalocsán, Baján, Zsanán és Medgyesegyházán - négy ilyen létesítmény épül. A beruházásra jelentős tőkeerővel rendelkező japán-olasz befektetői csoport tett ajánlatot. A mintegy 40 milliárd forintos beruházás egy 6,5 hektáros területen valósul majd meg. Az önkormányzat elvi engedélyt adott a leendő erőműre, a 32,5 millió forintot érő földterületre pedig opciós vételi jogot létesített. A polgármester hangsúlyozta: "a hátrányos helyzetű térségben nem csak a megtermelt áramnak és a melléktermékként előállított meleg víznek van jelentősége, hanem annak is, hogy a létesítményben több mint száz fő foglalkoztatása válik lehetővé. Az önkormányzatnak bevételi forrást jelent majd az iparűzési adó, melynek mértéke elérheti az évi 200 millió forintot."
Nagy polgármester, a napilapok üdvöskéjének beszámolója szerint, lám, még az elvárhatónál is nagyobbnak tűnő számokkal lepte meg olvasóit, majd meg azzal a közléssel - immáron novemberben -, hogy nincs ellenére a helyi népszavazás, amelynek egyetlen célja a tervezett biomassza erőmű felépítésének megállítása.
Ha az államelnöknek - tegyük fel, a szerencsi után a medgyesegyházi történésekre is odafigyel - nem sikerülne megtudni Nagy polgármesterről, hogy mit is akar, az nem azért van, mert felületes lenne, hanem azért van, mert újságot olvas. Ha pedig nem tájékoztatják az első számú közjogi méltóságot, de legfőképp az érintett lakosságot a modern biomassza erőművek közvetlen és közvetett környezeti hasznosságáról, akkor - a hírlapokat sem szívesen böngésző tömeg - hangulati elemek alapján tájékozódik.
Medgyesegyháza esetében - ahol hasonló áramgyártó technológiát terveznek, mint Szerencsre - a környezetvédelmi, energetikai, helyi jövedelem- és foglalkoztatáspolitikai szakmai érveket - hangulati elem minőségében - jól helyettesítheti már maga a falu neve is: szinte teljesen megegyezik egy baloldali kormányfő nevével, aki ráadásul manapság már éppen egy borsodi energetikai fejlesztésekben érdekelt vállalkozásban kamatoztatja szellemi és pénztőkéjét. De ha még ez sem elég hangulati elem a biomassza erőmű szakmai adatai ellenében, akkor ott van egy másik, az üzleti életből és a 90-es évek politikai közszereplőinek környezetéből ismert "káder" neve is, idézzük a sajtóhírt: "a település határába Hujber Ottó vállalkozó tervez ötven megawatt teljesítményű, szalmatüzeléses erőművet építeni". Abban bízik - olvasható a lapokban -, hogy összegyűjtik a szavazópolgárok húsz százalékának aláírását a beruházás ellen.
Azaz az októberi szakmai véleményét - erőművet akarunk(!) - novemberre alighanem új szakmai véleménnyel - nem akarunk erőművet(!) - felváltó polgármester személyes nyomatékával már komoly erő sorakozik fel a biomassza tüzelés, az áramtermelés, a helyi távhőellátás - és persze a Hujber befektető úrnak jövedelmet is ígérő - vállalkozás ellen.
Hogy is fogalmazott az államelnök? Nagyon magára hagyott vidékekre tudja felhívni a figyelmet. Nem biztos azonban, hogy Szerencs és Medgyesegyháza nagyon magára hagyott vidéknek számít. Most még. De ha kiebrudalják innen is, onnan a már csak véletlenszerűen arra tévedt erőműépítő tőkét, akkor tényleg okkal "hallathatja a hangját" az első számú közjogi méltóság. Azon szerencsi és medgyesegyházi polgárokért külön is, akiknek mínuszokat mutatnak majd otthonaikban a hőmérők, mert nem futja a szomszédos Ural mellől oda szállított földgáz árára. Igaz persze, ha csak vacognak, de nem fűtenek a fosszilis energiával, akkor sem szennyezik a környezetet - magyarán, megéri Szerencsen tűntetni, Medgyesegyházán népszavazni.
