A stressz a mozgásszervi problémák közül az izommal kapcsolatosakért felel leginkább.
Ha folyamatosan feszültek, ugrásra készek vagyunk, állandó készenléti állapotban töltjük napjainkat, izmaink megfeszülnek. Tipikus menedzserprobléma a nyaki részek fájdalma, begörcsölése, csomók keletkezése. A gerinc háti és csípő részének elváltozásaiért is nagymértékben felelős lehet stresszes életvitelünk. Természetesen a kopásokért, lerakódásokért nem a stressz a felelős, de életvitelünk kárhoztatható, azzal nagyban hozzájárulhatunk testünk idő előtti elhasználódásához.
Az úgynevezett izomtónus kerül fokozott állapotba, amikor megfeszül a figyelmünk, testünk, idegrendszerünk, felfokozott tempóban és skálán mozgunk. S ez fokozott energiafelhasználással jár, s ha testünk energiaszintjét nem tartjuk folyamatosan magasan, nem pótoljuk a gyors tempóban kiürülő vitamin-, ásványianyag-, nyomelemkészletünket, bizony a fáradtságérzet nem marad el. Egy-egy nehéz, stresszel megtűzdelt nap után úgy érezzük magunkat, mint akik maratoni futóversenyen indultak. Holott fel sem álltunk az íróasztalunk mellől.
Dolgozó izmokA mozgásszervi problémák megakadályozása, illetve meggyógyulása érdekében elsősorban a testmozgás javasolt. Némi ellentmondást fedezhet fel az előző sorokban az a kedves olvasó, aki még soha nem tapasztalta meg, hogy a fizikum kifárasztása sportolással, testmozgással (de idesorolható egy jó kiadós séta vagy helyi túra stb. is) éppen a fizikai test erejét, energiakészletét növeli, ellenálló képességét fokozza mindenféle fertőző betegséggel szemben. Nem beszélve arról, hogy az állandó sportoláshoz szokott test, az abban levő izmok, csontozat, ízületek, bőr stb. sokkal később öregszik, használódik el, mint az azt nélkülöző fizikum. (Persze semmi sem ilyen egyszerű, mindenre lehet ellenpéldát felhozni. De nagy átlagban ez az összefüggés igaz. Örökletes ártalmak egyedi esetekben természetesen átírhatják ezt az összefüggést.) A nőknél pedig még a menopauzás időszakot is késleltetheti, az utána mondhatni törvényszerűen bekövetkező csontritkulási folyamatot pedig nagyon legyengíti.
Persze veszélyeket hordoz a sportoláshoz, fizikai igénybevételhez nem szokott test hirtelen erőltetése is. Az izmok fiatalkorban sok mindent megtanulnak, megerősödnek az aktív, rendszeres sportolástól. Ha ez a tanulási, fejlődési folyamat kimarad, a hirtelen elkezdett teniszezés, síelés, kondiedzés, súlyemelés stb. szinte azonnal olyan mozgásszervi betegségeket eredményez, amelyekből talán egy életen át nem lehet kikecmeregni.
Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy idősebb, illetve felnőtt korban már nem lehet elkezdeni a sportolást. Dehogynem. Csak fokozatos leterheléssel, szakember segítségével, s mértékletesen. A rendszeres testmozgás, a sport segít kikapcsolódni a problémákból. Egy jó teniszmeccs után szinte kimosódik sejtjeinkből a stressz. Áthangolódunk pozitív tartományunkba, másként látjuk meccs után a problémáink súlyosságát, mint előtte. De ugyanezt teszi velünk egy kiadós sétálás is a természetben, főleg, ha mindezt családdal vagy barátokkal tesszük.
