A Policy Agenda elemzésében hangsúlyozza, hogy a kormány által november végén beterjesztett és 2011. január 1-jétől hatályba lépő új rendszer komoly változásokat hoz. A legjelentősebbek közé sorolták, hogy elvileg könnyebbé válik a segélyhez jutás, hiszen a korábbi, éves 90 munkanapos foglalkoztatási kötelezettséget 30 napra csökkentik, és ez kiváltható lesz hathónapos képzésen való részvétellel is.

Megszünteti az új program az önkormányzat azon kötelezettségét, hogy munkát szervezzen a településen élő, szociálisan hátrányos helyzetű, de dolgozni akaró emberek számára. Ez pedig azt jelenti, hogy tulajdonképpen megszűnik az a munkalehetőség, amely a megélhetés alapfeltételeit eddig biztosította - mutat rá a Policy Agenda.

Számos gond a szabályozásban

Szerintük a feszültséget növeli, hogy egy családban továbbra is csak egy fő kaphat bérpótló juttatást, illetve továbbra is van az önkormányzatoknak helyi lehetőségük arra, hogy bizonyos személyeket az éves kötelező 30 napos munkavégzés alól mentesítsenek. Ezt a feszültséget tetézték azzal, hogy a programban résztvevőknek kötelességük lakóhelyüket "rendezett módon" tartani, e fogalom tartalmát az önkormányzat helyi rendeletben állapítja meg.

A Policy Agenda  szerint  a "rendezett mód" fogalma olyan mértékben szubjektív, hogy a jogi szabályozása lehetetlen, csak arra alkalmas, hogy a településen élők közötti feszültséget növelje, és az önkormányzatot hozza különösen nehéz helyzetbe.

Az új szisztéma rövid távon kedvezhet az önkormányzatoknak, mert az amúgy is hiánnyal küszködő költségvetésüket nem kell terhelniük a közfoglalkoztatás költségeivel. A változtatás másik látszólagos nyertese az állam, mivel rövidtávon megtakarításai lesznek, ugyanakkor a fiskális lépés társadalmi hatása jóval súlyosabb következményekkel jár, hiszen a hátrányos helyzetű területeken kezelhetetlen folyamatokat indít el.