A CIB-nél a nem lakáscélú hitelek kiváltására felvehető jelzáloghitelek kamata csökkent:

• havi 100 ezer forint jóváírása mellett 1,40 százalékponttal, 9,19 százalékról 7,79 százalékra,
• havi 250 ezer forint jóváírása mellett kereken 1 százalékponttal, 8,49-ről 7,49 százalékra,
• havi 450 ezer forint jóváírása mellett fél százalékponttal, 7,99-ről 7,49 százalékra.

A Raiffeisen Bank csak minimálisan módosított a 10 éves kamatperiódussal felvehető lakáshitelek kamatán, az igénylők elvárt jövedelmének sávjait azonban némiképp átszabta. Az alsó határ 180 ezer forint, ezután a következő szint a nagyobb kamatkedvezményhez havi nettó 400 ezer forint, a legmagasabb jövedelmi sáv pedig a korábbi 600 ezer forint helyett 700 ezer forintnál kezdődik. A kamatok az alábbiak szerint alakulnak:

180-400 ezer forint között aktív számlahasználat nélkül az ügyleti kamat 6,69 százalék, azzal együtt 6,54 százalék. A 400 ezer forintos igazolt jövedelemmel igényelhető lakáshitel kamata 0,05 százalékponttal nőtt, 6,54-ről 6,59 százalékra. Ha emellé vállalja az igénylő az aktív számlahasználatot, akkor a kamat valamivel alacsonyabb, 6,44 százalék. 700 ezer forint vagy afeletti nettó jövedelem igazolásakor a kamat 6,39 százalék, aktív számlahasználattal pedig 6,24 százalék. 

A személyi kölcsönök jövedelmi elvárásai több banknál is változtak

A kamatoknál élénkebb volt a mozgás a jövedelmi elvárások terén. Az OTP Bank a személyi kölcsönöknél a munkavállalókra és a vállalkozókra vonatkozóan az elvárt minimum nettó jövedelmet 154 ezerről 177 ezer forintra emelte, ami igazodik a 2024-es minimálbérhez. A nyugdíjas igénylőknek legalább 120 ezer forintos jövedelemről kell igazolást beadniuk a hiteligényléshez. Az Erste Bank hasonlóan járt el a személyi kölcsön esetében, havi nettó 150 ezer forint helyett most már 175 ezer forint szükséges a hitelfelvételhez.