Az országgyűlés a Piac & Profit e számának megjelenésekor szavaz az adótörvényekről. Dr. Molnár Csaba kancelláriaminiszterrel tehát ezt megelőzően beszélgettünk, amikor még csak latolgatni lehetett, hogyan dönt a parlament a régi adójogszabályok jövő évi módosításairól és a vagyonadóról szóló új törvényről.
- Tippeljen: milyenek az adócsomag megszavazásának esélyei?
- Az a program, amire a válság kezelése érdekében a kormányt támogató pártokkal mintegy hetven nappal ezelőtt szerződtünk, nem változott. És akkor ezt aláírásával mindenki elvállalta.
- De nem tételesen. S mint tudjuk, az ördög a részletekben bújik meg.
- Egyeztetett törvényjavaslatokról van szó. A szocialista frakció támogatta, a szabad demokrata frakciónak pedig csak a vagyonadó kapcsán vannak észrevételei. De valljuk meg, ez csak egy kis része az adótörvényeknek, még akkor is, ha a sajtó szinte csak erre összpontosítja a figyelmet.
- Biztosan nem véletlen, hogy két külön javaslatot nyújtottak be: egy csomagban a már meglévő adótörvények módosítását, az újnak számító vagyonadóról szólót pedig külön dokumentumban. De ez utóbbi jelenti az szja-csökkentés ellentételét.
- Nem taktikai okokból született két törvénytervezet, az alkotmánybíróság egy korábbi határozata szerint nem mindig lehet ezeket úgynevezett salátatörvényként benyújtani. Nem biztos, hogy alkotmányellenes lenne, de, mondhatjuk, így ez elegánsabb megoldás. Igaz, a politikai kockázata így nagyobb, de ezt vállaltuk, és ez is azt mutatja, hogy bízunk abban, mindkét frakció támogatni fogja. A vagyonadóval kapcsolatos észrevételek egyébként pedig már az európai parlamenti választások előtt megfogalmazódtak. E tekintetben tehát nincs új helyzet, azóta nem merültek fel újabb vitás kérdések. Inkább az látszik, hogy közelednek az álláspontok, és kialakítható egy mindkét párt számára vállalható kompromisszumos javaslat. A válságkezelő kormány eddigi lépéseit, intézkedéseit illetően is vannak erős jelzések a frakciók felé, hogy amit az elmúlt néhány hétben csináltunk a bizalom visszaszerzése érdekében, az nem rossz. Ez most már nem csak állítás. Stabilizálódott a forint árfolyama, jelentősen javult, márciushoz képest mintegy felére csökkent Magyarország kockázati kamata, csökkent a kincstárjegy-aukciós hozam. Sikerült helyreállítani az ország költségvetési egyensúlyát. Ha megnézzük az Európai Bizottság hiánycéljait, azt látjuk, Magyarország 3,9 százalékos államháztartási hiánnyal az EU legstabilabb országainak első egyharmadában van. Az unióban tíz százalék fölötti hiányok vannak, Spanyolországban, a balti államokban húszszázalékos a munkanélküliség. S ami a legérdekesebb: a GKI konjunktúraindexe májusban átfordult pozitívba, kilenc hónap után először, és a júniusi érték még a májusinál is jobb.
- Az üzleti körök, a pénzpiacok érthetően pozitívan reagálnak, de az emberek nem foglalkoznak a makromutatók változásaival.
- Májusban-júniusban a lakossági várakozás is kifejezetten javult - ez engem is meglepett -, a saját megtakarításokat, a munkanélküliség kockázatát és a pénzügyi kilátásokat tekintve is. A korábbi trend, úgy tűnik, megfordult. Ezek elég egyértelmű jelzések, hogy a kormány politikája, minden fájdalmával együtt - a tizenharmadik havi nyugdíjtól a gyesig, a gyedig - meg fogja hozni azt az eredményt, amire ez a kormány szerződött.
- Az MSZP belső forrongásai nem fognak zavarokat okozni? Kancelláriaminiszterként erre nem kell válaszolnia...
- Szerintem kell, tagja, egyik vezetője vagyok ennek a pártnak. Ami igazán nehéz volt az MSZP-s képviselők számára, ami nehezen megszavazható volt, az a hátunk mögött van. Ez a frakció, ugyanezzel a személyi összetétellel, megszavazta a tizenharmadik havi nyugdíjjal kapcsolatos kérdést. Miért ne szavazná meg az adócsökkentést? A válság diktálja a tempót. A gyorsaság kontra minőség konfliktust „békeidőben" nehéz feloldani, de most ezt a kockázatot el kellett vállalni. A Bajnai-kormány hivatalba lépését követő ötven nap alatt 17 törvényjavaslat, 27 kormányrendelet, 32 kormányhatározat született, és azóta is újabbak. Hihetetlen mennyiségű egyeztetésre van szükség, hogy ezeket a döntéseket a lehető leggyorsabban és lehetőleg hibátlanul, jó minőségben meg lehessen meghozni. Ehhez kevés a nap huszonnégy órája. Persze a végén sem ért mindenki mindenben egyet, de sikerül jó kompromisszumokat kötni.
- Most mégsem az eredmények ismertetését kérném öntől, inkább a válságkezelő csomag és az adótörvények azon elemeiről kérdezném, amelyek a vállalkozói szférát leginkább érintik.
- Szerintem a válságkezelő csomag tipikusan a vállalkozásoknak szól. A pénzpiacinak indult, majd az egész világot érintő és a világgazdaság egészére kiterjedő nemzetközi válság alapvetően és egyaránt érintette a multikat, a kisvállalkozásokat és persze mindannyiunkat. Olyan intézkedéseket kellett hozni - és ezek az elmúlt hetekben döntő részben meg is születtek -, amelyek ezt a helyzetet próbálják meg enyhíteni vagy javítani. Alapvetően két irányban kellett cselekedni: az egyik a rövid távú válságkezelés, vagyis az elszabaduló hiány kordában tartása, általában a költségvetés egyensúlyának a helyreállítása - áttételesen nyilván ez is érinti a vállalkozásokat -, a másik, hogy megpróbáljuk olyan helyzetbe hozni Magyarország gazdaságát, hogy ha majd újra beindul a reálgazdasági fejlődés, akkor erre hatékonyan rá lehessen csatlakozni. Ezek már inkább a középtávon ható intézkedések.
- Akkor induljunk el innen. Mely intézkedéseket sorolja ide?
- Például az adócsökkentést, szerintem ez a legizgalmasabb.
- Nem haragszik, ha itt rögtön közbevágok? A kormányzat valóban adócsökkentésről beszél, de amikor mondjuk a pénzügyminiszter és a miniszterelnök árnyaltabban fogalmaz, kiderül: inkább adószerkezet-változásról van szó, nem a terhelés csökkentéséről.
- Ez az adóintézkedések teljes egészére igaz, de a vállalkozásokra nem. A versenyszférában jövőre négyszázmilliárd forinttal mérséklődnek a terhek. Ebben benne van a járulékcsökkentés - szűkebb körben ez már júliustól megvalósul, január elsejétől pedig teljeskörűen. A tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnése például a kicsik számára különösen kedvező változás, mert fajlagosan komoly terhet jelentett számukra. A személyi jövedelemadó-csökkentés is idetartozik, munkahely-megtartó hatása miatt. Sok vállalkozás számára a munkaerő megőrzése nemcsak humánusabb, hanem gazdaságosabb megoldás is, mint most kényszerből leépíteni, majd - ha a gazdaság megindul - újra fölfejleszteni az alkalmazottak számát. A munkahellyel kapcsolatos más döntések, mint például az út a munkához program vagy a négy- plusz egynapos program is ezt szolgálják.
Kifejezetten a vállalkozásoknak szól néhány, az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos intézkedés is, november óta folyamatosan voltak ilyen döntések. Ilyen például a támogatások megítélésének és az elnyert pénzek kifizetésének felgyorsítása, az előlegfizetés hányadának és a támogatás intenzitásának emelése vagy az, hogy a támogatás feltételeként korábban elvárt növekedés helyett - akár árbevétel-csökkenés mellett is - elegendő a munkavállalók megtartása. Pár hete jött ki az a jelentés, amely az egyes tagállamok teljesítéséről és a pénzek lekötéséről szól, s e szerint a tizenkét új tagállam közül Magyarország a leggyorsabb, vagyis erről most már hivatalos, Brüsszelből érkezett papírunk is van.
- Négyszázmilliárd forint nem csekély összeg, de már a válság előtt is az volt az általános szakmai vélekedés, hogy ezermilliárdnál kezdődik az a nagyságrend, ami érzékelhető a vállalkozások számára. Bármennyire is fontosak a megtett lépések, biztos, hogy elegendők, hogy valóban serkenteni fogják a gazdaságot?
- Szerintem ezt összességében kell nézni, külön-külön nincs értelme erről beszélni, hiszen akkor nézhetnénk akár az áfa oldaláról is, ahol emelés történt...
- Visszatértünk a struktúraváltáshoz, ami nagyon fontos, és talán egy szemléletváltás előkészítését is jelenti. Mégsem hangsúlyozzák ezt, pedig az emberek tudják, hogy alapvetően nem csökkentésről van szó, hiszen mondjuk a személyi jövedelemadó-változással ugyan komoly összegek maradnak széles rétegeknél, de azért az áfaemelés ezt ellensúlyozza.
- De csak valamelyest. Ha megnézzük a számokat, az szja-csökkenés a többszöröse annak, mint amit lakossági áfa-pluszbevételként remélünk. A többletjövedelem egy átlagos munkavállaló számára éves szinten másfél havi nettó bérnek felel meg, ennyivel több áfát biztosan nem fizet. Az adócsökkentés igazi kompenzációja egy jól felépített vagyonadó-koncepció, ami viszont a vállalkozásokat nem érinti. Ezért állítom, hogy a lakosság többsége és a kisvállalkozások számára is inkább adócsökkentésről van szó.
- Nemigen láttam-hallottam még szakembert, aki úgy vélekedett volna a vagyonadóról, különösen nem az ingatlanokra vonatkozó részéről, hogy „jól megcsinált", még a változtatások után sem. Amit a legtöbben hiányolnak - és amit, ha jól emlékeszem, még a Reformszövetség tagjaként a mostani pénzügyminiszter is támogatott -, az a személyi jövedelemadóból való leírás lehetősége.
- Százmilliárdos tétel, amiről beszélünk, ez tulajdonképpen az szja-csökkentés fedezetének elvételét jelentené.
- A vagyonadózás bevezetésének nem az volt a filozófiai alapja, hogy megfogjanak olyanokat is, akik eddig kibújtak az adózás alól?
- Én azt gondolom, hogy ez nagyon nagy tévedés. Ez a sok-sok érv közül csak az egyik. A filozófiai alapja az volt, hogy egyik oldalról csökkentsük a munkát terhelő adót, a másik oldalról pedig a fogyasztást és a vagyont adóztassuk, ily módon felszabadítva az élőmunkát az eddigi béklyó alól. Mert ezáltal az adóék januártól a cseh, lengyel szintre csökken, és visszaáll a magyar élőmunka versenyképessége. A további érvek közül volt az egyik az adóelkerülés csökkentése, a Fidesz például pont ezt az egy érvet említi Jövőkép című programjában a vagyonadó általa is javasolt bevezetése mellett.
- Említette ezt a pénzügyminiszter és a miniszterelnök is, még az a szemléletes példa is elhangzott, hogy így a kacsalábon forgó palotákban élő minimálbért bevallók is adózni fognak. Ami rendben is lenne, hiszen közismert, hogy Magyarországon rettenetesen alacsony az adózók aránya.
- Fenntartom, hogy ez csak egy érv a sok közül. De valóban, a többi kelet-közép-európai országhoz képest e tekintetben nálunk arányeltolódás tapasztalható a személyi jövedelemadó irányában, egyszerűen azért, mert ez tűnt megfoghatónak. Aztán Magyarországon kultúrája lett a minimálbéres foglalkoztatásnak és az adóelkerülésnek.
- Sok minden, amit most célba vettek - akár az offshore cégek ügye is -, következmény, a nem megfelelő gazdasági környezeté. Az eho eltörlése viszont valóban pozitív lépésnek tűnik, bár a munkaadói oldal fölvetette, hogy a tételes hozzájárulás megszüntetésének és a rehabilitációs járulék drasztikus megemelésének egyenlege negatív, vagyis többletterhet jelent a vállalkozások számára.
- Rehabilitációs járulékot a húsz fő fölötti vállalkozásoknak kell fizetniük, és csak azoknak, mondhatni „büntetésből", amelyek nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalót. Jól látható, hogy nem a pluszbevétel a cél. A kormány el akarja érni, nagyon erős adminisztratív eszközzel, hogy Magyarországon a megváltozott munkaképességűek, akik között nagyon sok a munkanélküli, vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra. Ez is egyike programunk számos baloldali elemének.
Megjelent a Piac és Profit magazinban.
