A közelmúltban több példa volt arra, hogy nyereményjáték, ajándéksorsolás formájában igyekezett a tulajdonos hozzájutni a vételárhoz az eredetileg adásvételre szánt ingatlana tekintetében. Legtöbb esetben valamilyen termék (pl. fotóalbumot tartalmazó e-könyv) vagy szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként került feltüntetésre a részvételi díj, amely részvételi díjak összességükben valójában az ingatlan vételárát és az adókat-költségeket hivatottak fedezni az ajándéksorsolás szervezője, vagyis az ingatlan eladója számára. Az összeget megfizető résztvevők közül kerül kisorsolásra a nyertes, aki az ingatlan újdonsült tulajdonosa lehet. Mielőtt felbátorodnánk és nyereményjáték keretein belül igyekeznénk túladni ingatlanunkon, vizsgáljuk meg közelebbről, hogy miről is van szó és milyen szabályoknak kell megfelelni.

Mit mond a jogszabály? 

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerint szerencsejátéknak minősül minden olyan játék, amelyben a játékon részt vevő

(a) pénz befizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében,

(b) meghatározott feltételek fennállása esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre (ide sorolható az ingatlanvagyon megszerzése is) válik jogosulttá,

(c) mely során a nyerés lehetősége elsősorban nem teljesítmény függvénye, hanem a véletlentől függ.

Álláspontunk szerint a fentiekben ismertetett jelenség a szerencsejáték mindhárom fogalmi elemének megfelel, mivel kifejezetten azért történik maga a sorsolás, valamint a kapcsolódó termék értékesítése, hogy a nyeremény gazdára találjon – mondja el dr. Szabó Gergely Gábor.