Az átlagember számára a 2008-as recesszió legijesztőbb következménye a munkaerőpiac megroppanása volt: leépítések, cégbezárások, fizetéscsökkenés és a munkahelykínálat besszűkülése. Ezt tükrözik az amerikai felsőoktatásban, 2008 és 2017 között mért adatok is: a recessziót követő években látványosan csökkent az érdeklődés a humán szakok iránt, és sokkal többen próbálnak olyan diplomát szerezni, amitől biztos állást várnak. A szakválasztások alapján az amerikai munkaerőpiac az elmúlt évek gazdasági fellendülése ellenére nem lett barátságosabb, a 2008 után kezdődő tendencia szerint folyamatos a vándorlás a karrier-szempontból biztonságosabbnak vélt szakok felé.
Menekülés a bölcsészkarokról
A legnagyobb veszteséget a történelem szakok szenvedték el: a szakot választók aránya 2008 óta nagyjából a felére esett vissza, az összes hallgató 1 százalékára. Hasonló tendenciákat, mintegy 40 százalékos csökkenést láthatunk a filozófiai és teológiai szakoknál is. Átlagosan a bölcsésztudományokat választók száma 20 százalékkal csökkent az időszak alatt.
Meglepő ugyanakkor, hogy mi lép a humán szakok helyére. Amikor a munkaerőpiacon keresett, biztos állást ígérő képzettségekről van szó, a legtöbben mérnökökre, számítógépes szakemberekre, természettudományos végzettségekre gondolunk. Azonban a vizsgált időszakban a leggyorsabban növekvő három szak mind az egészséggel kapcsolatos.
A legnagyobb növekedést az Amerikában exercise science néven ismert képzések produkálták. Ezek leginkább a hazai sporttudományi képzésekhez hasonlítanak, olyan interdiszciplináris képzésekről beszélünk, amelyekben az orvosi és edzői szakmák elemei vegyülnek. Ezzel a végzettséggel ápoló, gyógytornász, személyi edző, táplálkozási tanácsadó és hasonló pozíciókra pályázhat az ember.
A második és harmadik helyre az ápolóképzés, valamint a különböző szakorvosi képzések kerültek. A kutatást készítői szerint az egészségügyi szakok vonzerejét az adja, hogy elvégzésük után hamar megszerezhető és hosszú távon stabil állásra számíthatnak a friss diplomások. Az egészségügy még az Egyesült Államokban is olyan terület, amely (különösen az Obamacare bevezetése után) nagyrészt leválik a versenyszféráról, azaz az egészségügyi intézmények helyzetét a piaci válság kevésbé befolyásolja.
Tartós megoldás az IT-s diploma?
A felmérést készítő Benjamin Schmidt szerint azok, akik most választanak maguknak egyetemi képzést, nem biztos, hogy akkor teszik a legjobban, ha elkerülik a humán szakokat és orvosi vagy tech-fókuszú diplomáért tanulnak. Mint mondta, ma az Egyesült Államokban a humán- és a reálvégzettségű munkavállalók átlagos keresete között nincs jelentős különbség.
Emellett szerinte nincs rá garancia, hogy az információs technológiai szektor nem ismét egy olyan buborékot fúj-e, mint amilyen a ’90-es évek dotcom-lufija volt. Amennyiben a nagy techcégek (és az általuk húzott szektor) mostani szárnyalása is lufinak bizonyul, az IT-sek nehezebb helyzetben lesznek a munkaerőpiacon, mint a humánvégzettségűek. Előbbiek, mondja, rendkívül specializált tudást szereznek meg, míg a humán képzések szélesebb körű ismereteket adnak át, és egy kiszámíthatatlanabb munkaerőpiacon jól jöhet a rugalmasság. A Quartz szerzője hozzáteszi azt is: Donald Trump megválasztása óta az amerikai gazdaság stabil, a politika azonban kiszámíthatatlan – ebben a helyzetben fontos skill lehet a komplex politikai-társadalmi folyamatok megértése, és ebben segítséget nyújthat a humán- és társadalomtudományos képzettség.
