Tízéves rekordot döntött az amerikai beruházások értéke

Az amerikai külföldi tőke Magyarországra áramlása az elmúlt években rekordot döntött, azonban 2025-ös adatok még nem elérhetőek. Arra lehet azonban számítani, hogy a tavalyi évben új rekordot ért el az amerikai beruházások mértéke, amely beleilleszkedik a magyar kormány újraiparosítási programjába.

Ezzel szemben a kiemelkedő mértékű beruházások bejelentése egy olyan időszakban történt, amikor egyrészt Donald Trump kereskedelem-politikájának köszönhetően a tőke visszavándorol az Egyesült Államokba, másrészt pedig a dollár tudatos gyengítésének köszönhetően kevésbé éri meg az amerikai vállalatoknak külföldön befektetni. 2025-ben a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) gyűjtése alapján 16 nagyobb amerikai vállalat jelentett be fejlesztéseket, amelyekkel 800 magas hozzáadott értékű munkahelyet hoznak létre.

• A Procter&Gamble amerikai fogyasztási cikkeket gyártó vállalat 200 millió euró értékben indított tavaly novemberben beruházást a csömöri és gyöngyösi telephelyein. A több mint kétezer főt foglalkoztató cég gyártókapacitását és termékskáláját is szélesíti hazánkban, emellett fenntarthatóság érdekében zöldenergiaberuházást hajt végre.
• A 3D-nyomtatás egyik piacvezető vállalata, az amerikai Formlabs 1,7 millió eurós beruházást hajt végre. A magyar kötődéssel is rendelkező vállalat termékfejlesztő központot hoz létre.
• Újabb, 3,8 millió eurós beruházást indított decemberben a Scrub Daddy. A környezettudatos tisztítószereket és eszközöket gyártó vállalat Csongrád-Csanád vármegyei fejlesztésében 140 főnek teremt munkát.
• A Tatabánya melletti ipari parkban a világ egyik vezető orvostechnológiai vállalata, a Beckton Dickinson hajt végre gyártókapacitás bővítést. A 42,2 millió euró összértékű magas hozzáadott értékű beruházás száz munkahelyet hoz létre.
• Zalaegerszegi gyártelepén 4,68 millió eurós gépjármű-elektronikai fejlesztést hajt végre az amerikai-szingapúri Flex, ezzel tíz magas hozzáadott értékű álláshelyet teremtve.
• Veresegyházi üzemében 22,5 millió eurós fejlesztést jelentett be a GE Vernova, amely telephelye így az amerikai vállalatnak a második legnagyobbá lesz az Egyesült Államokon kívül.
• K+F beruházást indít 5,8 millió euró értékben a budapesti székhelyén az amerikai Tulip Interfaces. A beruházásnak köszönhetően több mint 50 százalékkal fog emelkedni az alkalmazott mérnökök létszáma.
• Az ipari automatizálást végző Emerson két új, összesen 6,2 millió eurós összértékű beruházáson keresztül 50 munkahelyet teremt.
• A globális szinten a magyar GDP kétszeresével megegyező nagyságú eszközt kezelő brit-amerikai Janus Henderson 400 magas hozzáadott értékű munkahely létrehozását vállalta legújabb tavaly bejelentett beruházásán keresztül.
• A nemzetközi üzleti szolgáltatásokat nyújtó Support Services Group is 75 munkahely létrehozását vállalta, 2,5 millió eurós beruházásán keresztül.
• 2025 őszén jelentették be, hogy a New Orleans-i Popeyes gyorsétterem-lánc hazánkban is terjeszkedni kezd.

A jelenleg hazánkban működő 1600 amerikai vállalat magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyeket hozott létre, mára több mint százezer főt foglalkoztatnak. Ez a vállalkozási szám régiós szinten is kiemelkedő, összehasonlításként Lengyelországban csupán 1400 amerikai tulajdonú cég működik. Bár konkrét adatokat még nem publikáltak, a tavalyi évben megközelítőleg 500 millió eurónyi amerikai befektetés érkezett hazánkba, amely az elmúlt évtizedben példa nélküli tőkebeáramlásnak számít. (A magyar-amerikai kapcsolatok diplomáciai történetéről ebben a cikkben foglalkoztott a részletesen az Oeconomus, az elmúlt évek FDI-áramlásáról és kereskedelmi kapcsolataival pedig ebben.) A tavalyi évben több magyar vállalat is betört az amerikai piacra. Legismertebb példa a New Yorkban éttermet nyitó Simon’s Burger gyorsétteremlánc.

A protekcionista kereskedelempolitika hatása

Donald Trump vámpolitikájának fő célja a kereskedelmi rendszerváltás. Ennek keretében javítani akarja az USA külkereskedelmi egyenlegét, legalább a stratégiailag jelentős ágazatokban haza akarja csábítani a gyártókapacitásokat, illetve a globális kihívó, Kína gazdasági növekedési potenciálját akarja letörni. Bár a vámpolitika az Egyesült Államok számára hosszú távon kedvező hatásokkal jár, az Ursula von der Leyen által tavaly nyáron kötött kereskedelmi megállapodás Európára nézve káros. Az uniós vezetés ugyan cserbenhagyta a tárgyalások során főleg az európai autóipart, a vámuniós tagságunk kis mértékben megsegítette hazánkat. A Donald Trump által használt számítási képlet alapján ugyanis a magyar exporttermékekre nem az egységes 15 százalékos, hanem 33 százalékos vámot kellett volna bevezetni.

Hazánkba az Egyesült Államokból 2025-ben havonta átlagosan 3,8 százalékkal több import érkezett, míg fordított irányba az áruforgalom 2,7 százalékkal esett vissza. Magyarország tengerentúlra legnagyobb mértékben gépjárműveket, gyógyszeripari termékeket, autóalkatrészeket, illetve elektromos eszközöket, például akkumulátorokat exportált. Az USA főleg számítógépeket, mobiltelefonokat, gázturbinákat, irodai alkatrészeket és gyógyászati termékeket adott el hazánknak.

Bideni örökség eltakarítása

A korábbi amerikai nagykövet, David Pressman nyomására a magyar kormány tagját, Rogán Antalt az Egyesült Államok szankciós listára helyezte, mindössze két héttel Donald Trump második beiktatását megelőzően. Trump hivatalba lépését követően kevesebb mint három hónappal leszedték az amerikába beutazást megtiltó és az amerikai vagyontárgyak befagyasztását lehetővé tevő Magnyiczkij-listáról a magyar politikust. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kitiltásának megszüntetését azzal indokolta az Egyesült Államok, hogy az ellene felhozott vádak megalapozatlanok voltak, pusztán politikai motivációval rendelkeztek.

Joe Biden kormányzata 2021-ben korlátozásokat vezetett be a magyar útlevelekre, megtagadva az ESTA-jóváhagyásokat azoktól a magyar állampolgároktól, akik külföldön születtek, biztonsági kockázatokra hivatkozva. 2023-ban tovább szigorította a vízummentességi programot (Visa Waiver Program): az ESTA-engedélyek érvényességét 2 évről 1 évre csökkentette, és egyetlen belépésre korlátozta minden magyar állampolgár számára. Hazánk kizárását a teljes programból sem tartották kizártnak. A bideni szigorítás az évente az Egyesült Államokba utazó körülbelül 80-100 ezer magyar állampolgárt érintette hátrányosan. Trump újraválasztását követően ezt a politikai indíttatású lépést október elején eltörölték, így a többi európai országhoz hasonlóan a magyarok is két évig érvényes, korlátlan beutazást lehetővé tevő vízumot tudnak kiváltani. Donald Trump emellett megszüntette a tavalyi évben a hazánkba érkező politikai támogatási forrásokat is, amelyek túlnyomórészt politikai aktivizmust végző szervezetekhez került, ezzel befolyásolva a hazai közéletet.

Magyar-amerikai csúcstalálkozó

2025. november 7-én öt miniszter társaságában Orbán Viktor miniszterelnök az Egyesült Államok fővárosába utazott, a Donald Trump elnökkel folytatott hatodik hivatalos találkozójára. A washingtoni csúcstalálkozón számos politikai megállapodást kötöttek, gazdasági együttműködésről, védelmi beszerzésekről, nukleáris fűtanyag-vásárlásról és pénzügyi kooperációról. A tárgyalás legfontosabb eredménye pedig a hazánkba érkező kőolaj- és földgáz-vezetékek szankciómentessége, amely lehetővé teszi a lakossági rezsicsökkentés fenntartását.

Védelmi ipari együttműködés

Donald Trump hivatalba lépésével a magyar–amerikai kapcsolatok új lendületet kaptak, amely a védelmi együttműködés területén is egyértelműen tetten érhető. A korábbi adminisztráció alatt politikai és ideológiai okokból visszafogott katonai, védelmi ipari kapcsolatok az elmúlt egy évben rendkívül gyors ütemben mélyültek el, jelezve, hogy Washington és Budapest között a biztonságpolitika ismét kiemelt közös nevezővé vált.

A változás leginkább abban mérhető, hogy az amerikai fél részéről elhárultak azok a korlátozások, amelyek hosszú időn át nehezítették Magyarország hozzáférését a legkorszerűbb haditechnikákhoz. Orbán Viktor és Donald Trump novemberi, washingtoni találkozója során a felek megerősítették, hogy a magyar kormány 700 millió dollár értékben kíván védelmi eszközöket vásárolni kormányközi megállapodás útján. Az első nagyobb volumenű beszerzéssel a Magyar Honvédség rakétatüzelő képességét javítaná a Lockheed Martin által fejlesztett HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) nagy hatótávolságú, precíziós rakétarendszer megvásárlásával. Nagyságrendileg 20-25 tüzérségi eszközt, illetve 100 rakétát vehet a magyar fél, amely a Magyar Honvédség méretéhez és ambíciószintjéhez mérten éppen ideális mennyiség.

Azt, hogy Budapest és Washington kapcsolata védelmi területen újra stratégiai szintre emelkedett, nemcsak a beszerzések lehetősége, hanem már körvonalazódó védelmi ipari együttműködések is bizonyítják. Az Egyesült Államok tehát nem pusztán védelmi technológiát vásárolni akaró ügyfélként, hanem hosszabb távú ipari és technológiai partnerként tekint Magyarországra. A 4iG Space and Defence Technologies (4iG SDT) decemberben két, az Egyesült Államok vezető hadiipari szereplőjével kötött előzetes megállapodást. Egyrész a Northrop Grumman Corporationnel egy olyan előzetes együttműködési megállapodást írtak alá, amely keretet teremt közös projektek és ipari kezdeményezések feltérképezésére a drónelhárítás, a korszerű fegyverrendszerek, valamint a fejlett védelmi és űripari technológiák területén. Ez magába foglalhat közös fejlesztést, de akár magyarországi gyártást is. Másrészt a 4iG SDT a Lockheed Martin Global Inc. rakétatechnológiai és tüzérségi üzletágával is megállapodást kötött. Ennek fókuszában nemcsak a fent említett a rendszer magyarországi integrációja áll, hanem egy közös szakmai testületet létrehozásával új védelmi ipari projekteket is azonosítanak a felek.

A két megállapodás az amerikai védelmi ipari óriásokkal mind gazdasági, mind stratégiai szempontból mérföldkőnek tekinthető a magyar haderőfejlesztés és védelmi ökoszisztéma számára. A technológiai transzfer, a közös fejlesztések és a NATO-kompatibilis gyártási kapacitások kiépítése pedig egyedülálló lehetőséget adhat a magyar vállalatok számára a legfejlettebb védelmi technológiák értékláncaiba való becsatlakozáshoz. Mindez azt is jelzi, hogy Trump újbóli elnökségével a két ország kapcsolata a biztonságpolitika terén ismét hosszú távú partnerségre épülhet.

Magyarország szerepe Trump békeprojektjeiben

Donald Trump külpolitikai megközelítésének egyik legmarkánsabb eleme, hogy nem a konfliktusok hosszú távú menedzselésében, hanem azok mielőbbi lezárásában érdekelt. E szemlélet élesen eltér a korábbi, válságkezelésre és status quo-fenntartásra épülő nyugati gyakorlattól, és különösen a Közel-Keleten hozott kézzelfogható eredményeket. Trump béketörekvéseit Magyarország az első pillanattól kezdve üdvözölte, sőt ahol lehet aktívan támogatja. Budapest ugyanis régóta hangsúlyozza, hogy a közel-keleti régió stabilitásának növelésével, a térség problémainak helyben történő kezelésével enyhíthetőek leghatékonyabban azok a körülmények, amelyek a régióból Európába irányuló illegális migrációnak is kiváltó okai. Az elnök pedig láthatóan partnerként kezeli a békeálláspontot konzekvensen képviselő magyar felet úgy most, mint előző ciklusában. 2020-ban a magyar külügyminisztert hivatalosan is meghívták az Ábrahám Egyezmények washingtoni aláírására. 2025-ben Orbán Viktort meghívták a gázai háborút rendező sharm es-sejki békecsúcsra, amely a térség kulcsszereplőit és közvetítő államait ültette egy asztalhoz a Washington által kiemelten kezelt európai szövetségesekkel. Idén januárban pedig a magyar miniszterelnök meghívást kapott a Béketanácsba is. Korábban Orbán Viktor egy nemzetközi sajtótájékoztatón nem zárta ki magyar békefenntartók delegálását sem a Gázában újonnan felálló Nemzetközi Stabilizáló Erők keretébe.

Hasonló partnerség bontakozott ki a Washington és Budapest között az elmúlt egy évben az orosz-ukrán háború kérdése kapcsán. Magyarország – saját geopolitikai súlyához mérten – igyekszik minden befolyását bevetni a konfliktus rendezésének elősegítése érdekében, a háborúzó felek közti tárgyalás helyszínéül pedig Budapestet javasolta, amelyet az Egyesült Államok el is fogadott. Így az is elképzelhető, hogy országunk fővárosa biztosítja a helyszínt a 21. század legsúlyosabb európai háborújának lezárásához.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése.