Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója három pontba foglalta össze az ingatlanadóval kapcsolatos problémákat. Először is az ingatlan a legtöbb ember legnagyobb értéke, és mint ilyen, megfogható, tehát az adóztatása vagyoni jellegű. Másodszor arra utalt, hogy a 3200 magyar önkormányzat több mint fele érdemi bevételhez nem juthat ebből az adóból, mivel a területén lévő ingatlanok értéke nem számottevő, ezért a bevételt egy szinttel feljebb, a kistérségekhez kell telepíteni. Harmadszor: más bevételt nem helyettesíthet az ingatlanadó, bár extrém esetben előfordul az is. Például Floridában az ingatlanadó kiszorította a személyi jövedelemadót, olyannyira, hogy évekkel ezelőtt meg is szüntették.
Az előadók utaltak arra, hogy az építményeket 1990 óta lehet adóztatni, de azzal csak visszafogottan élnek az önkormányzatok. A vitában erre reagált az egyik felszólaló, mondván, hogy nálunk a floridaival ellentétes helyzet alakult ki: a magas jövedelemadó szorítja ki az ingatlanadót, az önkormányzatok azért nem élnek vele, mert tudják, hogy a polgárai nem tudnák megfizetni. Az előadók először arra keresték a választ, hogy tárgyi jellegű, vagy inkább értékalapú legyen-e az ingatlanadó. Rák György, a MAISZ szakértője a tárgyi típusú adó feltételeként szabta, hogy ne a tulajdonos, hanem az ingatlan legyen az adó alanya. Így ha a tulajdonos nem tud fizetni, akkor az adót nem rajta hajtják be, hanem ráterhelik az ingatlanra, és vélhetően az örökös fizeti majd meg (ezt hívják adófelfüggesztésnek).
Drága a beszedés
Herich György adótanácsadó a vagyonadó jellegzetességeit vázolta fel, megjegyezve, hogy Európa alig néhány országában van ilyen adó, ellenben szinte mindenütt adóztatja az állam az ingatlant. Az ilyen adó nagy hátránya, hogy drága a beszedése (erre megy el a befolyt összeg 8-10 százaléka). Az előadások és a vita kapcsán az az álláspont kristályosodott ki, hogy ha lesz ilyen adó, akkor azt az ingatlanok alapterülete után vessék ki, de mennél kisebb fajlagos kulccsal.
Elhangzott, hogy Hollandiában 10 év előkészítés után vezették be az ingatlanadót, nálunk sem kellene elsietni. Deli Lajos, a fővárosi önkormányzat adóügyi osztályának vezetője analógiaként elmondta, hogy miképpen "futott fel" Budapesten az iparűzési adó. Az 1992-es induláskor 24 ezer vállalkozás fizetett 6,4 milliárd forintot, egy évvel később 60 ezer vállalkozás 12 milliárdot, tavaly pedig már 269 ezer vállalkozás 167 milliárdot. A 154 fős beszedő csapat "fenntartása" bőven kevesebb az adó 1 százalékánál.
Alapok értékcsökkentése
Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge's csoport egyik tulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy az új adóval a jelenlegi 6 százalékról 5 százalékra csökkenne a első osztályú irodák hozama. Az objektumok tőkésített értékvesztése 15 százalékra rúgna, ennyivel csökkennének az ingatlan alapok értékei is.
Mádi László, a Fidesz lakáspolitikusa a konferencia után az MTI-nek elmondta, hogy megítélése szerint a meglévő 1990-es törvény csiszolásával kellene megoldani az ingatlanok adóztatását.
