Ugyanakkor vannak országok, melyek polgárai hagyományosan a vidéki Magyarországon keresik az új életük lehetőségét. Például tavaly a németeknek mindössze 6 százaléka vásárolt Budapesten lakást, s az elmúlt hat évben is csupán 6-14 százalékuk. Hasonló érdeklődést mutattak a hollandok a tavalyi 6 százalékukkal, illetve a korábbi évek 6-9 százalékával.
Néhány további nemzeti vevőcsoportnál viszont számottevő változást hozott a múlt év. Így például az ukránok látványosan elfordultak Budapesttől: az előző évi 43 százalék után csak a vásárlásaik 30 százaléka jutott ide, ám ez valójában csupán visszatérést jelent a korábbi évek megszokott arányaihoz. Míg 2022-ben az osztrák vevők 14 százalék-a vett a fővárosban lakást, tavaly már csak 9 százalékuk törekedett ide, ami Budapest szempontjából az elmúlt hat esztendő leggyengébb eredménye. Ezzel szemben impozánsnak tűnhet az olaszok fokozottabb – a vásárlásaik 51 százalékáról 68 százalékra megugró – érdeklődése a magyar főváros iránt, ám a visszaeső piacon ehhez elég volt egy tucatnyival több lakás adásvétele is.
A KSH azt is nyilvántartja, hogy az egyes csoportok milyen árszínvonalon vásároltak tavaly. Az oroszok átlagosan 1,1 millió forintot adtak egy négyzetméterért. Alig maradtak el ettől az ugyancsak jellemzően a fővárosban vásárló kínaiak, izraeliek, vietnámiak és „egyéb EU-n kívüliek”, a maguk 0,9-1 milliós fajlagos költésével. Ennek kapcsán arra emlékeztet az elemző, hogy ez az a piaci szegmens, ahol várhatóan tovább növelheti a keresletet a jövő év elejétől befektetéssel elnyerhető „aranyvízum” is. Az unión belüli szabad mozgást is biztosító magyar tartózkodási engedélyt ugyanis 2025. januárjától már mintegy 200 millió forintnyi lakóingatlan-vásárlással is meg lehet szerezni.
