A külhoni érdeklődők legnagyobb része hagyományosan Németországból érkezik. Tavaly ők – mintegy másfél ezren – adták a külföldiek lakásvásárlásainak 24 százalékát. Őket követték tíz százalék körüli részesedéssel Szlovákia, Románia, valamint – Kína helyét a Covid-járvány, illetve az unióból való kiválása után átvéve – az Egyesült Királyság polgárai. Ez utóbbi országból tavaly-tavalyelőtt mintegy háromszor annyi vásárló jött, mint 2018-19-ben.
A külföldiek részvételével zajlott tranzakciók száma tavaly 22 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. A legnagyobb visszaesést a szlovákoknál (-37 százalék), az osztrákoknál (-32 százalék), valamint a németeknél (-31 százalék) regisztrálták. Ugyanakkor volt két olyan ország, ahonnan több vevő érkezett, mint 2022-ben: Vietnám (+38 százalék) és Oroszország (+24 százalék). Ezek mellett figyelemre méltó, hogy az általános és nagy arányú visszaesés ellenére alig csökkent (-3 százalék) a KSH statisztikájában az „egyéb EU-n kívülinek” nevezett ingatlanvásárlók száma.
Ez utóbbi csoportba tartozók ma már közel 90 százaléka Budapesten keres lakást, míg a Covid előtt még csak körülbelül a felük preferálta a fővárost. Hasonló változást mutat az Oroszországból érkezők érdeklődése: a budapesti vásárlásaik aránya tavaly szökött fel 54 százalékról 86 százalékra. Vannak más főváros-függő nációk is, ám azoknál a budapesti vételek dominanciája az elmúlt hat évben mindvégig markáns volt: a Vietnámból érkezőknél 90-98 százalék, a kínaiaknál 88-94 százalék, az izraelieknél 83-92 százalék.
