Magyarország esetében a modell 460 millió euró közvetlen kár mellett mintegy 3,5 milliárd eurós GDP-veszteséget jelez, ami közel nyolcszoros különbség. Az árvíz hatása emellett a beruházásokban is érezhető lenne: 2027 és 2030 között mintegy 3,9 milliárd eurós, 11,8 százalékos elmaradás jelentkezhetne az árvízmentes forgatókönyvhöz képest. A fogyasztói árszint 0,4 százalékkal emelkedhetne, az államháztartási egyenleg pedig 1,6 százalékponttal romolhatna.

„Az árvíz okozta azonnali vagyon- és infrastruktúrakárok csak a gazdasági veszteségek első körét jelentik; a makrogazdasági hatások jelentős része késleltetve, több éven keresztül bontakozhat ki” – foglalja össze a tanulságokat Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária CFO-ja és fenntarthatóságért felelős igazgatósági tagja.

Meglátása szerint a sérült termelőkapacitások, a helyreállítási költségek és a megnövekedett bizonytalanság visszafoghatják az új beruházásokat, miközben csökkenhet a háztartások reáljövedelme és fogyasztása, valamint a kárenyhítés és újjáépítés növekvő kiadásai tartós nyomást gyakorolhatnak a költségvetésre és a gazdasági teljesítményre.

A megelőzés négyszeresen megtérül

Az Allianz Research szerint az EU-ban és az Egyesült Királyságban az éves folyami árvízkárok a jelenlegi mintegy 7,8 milliárd euróról közel 50 milliárd euróra nőhetnek 2100-ra egy 3 Celsius-fokos felmelegedési forgatókönyv mellett. Ez a potenciális veszteség ugyanakkor a természetes vízvisszatartó területek helyreállításával, a gátak és vízelvezető rendszerek korszerűsítésével, az épületek és kritikus infrastruktúrák ellenállóbbá tételével, valamint az árterek tudatosabb, a beépítést korlátozó használatával jelentősen mérsékelhető: minden ilyen célra fordított euró hozzávetőleg négy eurónyi jövőbeli gazdasági veszteség elkerülését teheti lehetővé.