Az Európai Unió tagállamai eltérő mértékben lennének felkészülve egy esetleges drasztikus világpiaci gázáremelkedés következményeire – derül ki az európai területfejlesztési és területi megfigyelési program (ESPON) keretében készült friss szimulációból. Az elemzés szerint a megújuló energiaforrások és az atomenergia magasabb aránya, valamint a diverzifikált gázbeszerzés mérsékelheti a sokk hatásait.

Nyugat-, Észak- és Dél-Európa országai, köztük Németország, Ausztria, Franciaország, a skandináv államok, valamint Spanyolország, Portugália és Olaszország esetében kisebb inflációs hatással járna a gázár-sokk. Ezzel szemben a kelet-európai uniós tagállamok, így Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, a balti államok és Románia egyes térségei lennének a leginkább kitettek.

A bécsi CESAR (Centre of Economic Scenario Analysis and Research) kutatóintézet által koordinált projekt szerint az energiahatékonyabb, diverzifikáltabb energiarendszerrel és a fosszilis energiahordozóktól való kisebb függőséggel rendelkező országok ellenállóbbak a hasonló sokkokkal szemben.

A gázárak emelkedése elsősorban az energiaigényes ágazatokat, például a fém-, cement- és üveggyártást, a finomítókat, valamint a vegyipart sújtaná. Az energiatermelésben pedig elsősorban a villamos energia drágulásán keresztül jelentkezne a hatás, mivel az uniós országok eltérő mértékben használnak gázerőműveket áramtermelésre.

A szimuláció szerint a gázbeszerzési források további diverzifikálása jelentősen enyhíthetné egy drasztikus áremelkedés következményeit. Emellett az áramárak nemzeti szintű befolyásolása is mérsékelheti a hatásokat. Az elemzés szerint különösen Közép- és Kelet-Európában lenne fontos a fosszilis energiahordozóktól és az importtól való függőség csökkentése, például a megújuló energiaforrások bővítésével. Ezekben a térségekben ugyanis a fosszilis energiahordozóktól való nagy függőség és a korlátozott költségvetési mozgástér együttesen súlyosbíthatja a gázár-sokk következményeit.

(MTI)