Mi lesz veled Európa, hogyan tovább Magyarország az EU-ban?
Nem hisz az eurózóna, az EU és a nyugati világ összeomlásáról szóló katasztrófajóslatokban Martonyi János, aki szerint Magyarországnak az európai integrációban a centrumhoz kell tartoznia. Ez az irány, a perifériáról való elkerülés a mindenkori magyar érdek a magyar külügyminiszter szerint, aki kedden Budapesten a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének tisztújító közgyűlésén tartott előadást „Mi lesz veled Európa, hogyan tovább Magyarország az EU-ban?" címmel.
Martonyi János Salgótarjánban a magyar gazdaságról beszélt
Fotó: MTI
Egyértelműen és világosan ki kell jelölni a centrumba vezető utat, Magyarország elég sokáig volt a periférián - mondta Martonyi János külügyminiszter a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének tisztújító közgyűlésén tartott előadásában. A miniszter megjegyezte, nem hisz az eurózóna, az EU és a nyugati világ összeomlásáról szóló katasztrófajóslatokban. „Ezt nem hiszem el; az a véleményem, hogy az eurózóna, minden nehézség ellenére meg fog maradni, nem fog szétesni" - fogalmazott. Az euróövezet és az Európai Unió nem fog összeomlani, sőt, a jelenlegi válság leküzdése után talán megerősödik - mondta a miniszter, aki „Mi lesz veled Európa, hogyan tovább Magyarország az EU-ban"? címmel tartott előadást.
A külügyi tárca vezetője szerint a valódi kérdés nem az EU fennmaradása, hanem az, hogy az európai közösség egységes intézmény- és normarendszerrel rendelkező integráció marad-e, vagy pedig több részre bomlik. Felhívta a figyelmet: nem arról van szó, hogy hány sebességes Európa lesz, mert két vagy több sebesség már most is van - például az eurózónához való csatlakozás folyamata -, hanem az a kérdés, hogy a szerkezet egységes marad-e. „Mi azt mondjuk: egy Európa" - fogalmazott a miniszter, kifejtve, meg kell őrizni a szolidaritást, tovább kell fejleszteni az egységes belső piacot, és szabadabbá kell tenni a szolgáltatások szabad áramlását. Hozzátette, hogy meg kell őrizni az intézmények egyensúlyát, azt a közösségi módszert, amely biztosítja, hogy nagyok és kicsik egyaránt részt vehessenek a döntéshozatalban. (Hasonlóképpen nyilatkozott Martonyi egy hónapja Luxemburgban.)
Az EU tagállamainak különböző csoportokra történő felosztása „mesterséges, részben alaptalan és ideiglenes" - mondta Martonyi János, aki totális tévedésnek nevezte például az úgynevezett mag- vagy törzs-Európához tartozó régi, valamint az új tagállamok szembeállítását azon az alapon, hogy az utóbbiak felelősek a jelenlegi nehézségekért, mert azok a bővítés nélkül nem jöttek volna létre. Azt a felosztást is hamisnak ítélte, amely az északi és déli országokat különíti el, szembeállítva a „hangya- és tücsökországokat", a szorgalmas, takarékos, versenyképes északi államokat a déliekkel, ahol az emberek kevesebbet dolgoznak, és hamarabb mennek nyugdíjba.
Két súlypont
A magyar külpolitikai stratégia két kiemelt súlypontja a térségi politika – amely a Közép-Európa-politikát, a szomszédpolitikát jelenti –, valamint a globális nyitás, ez pedig az egész világ felé történő nyitást foglalja magában, nemcsak Ázsiára, hanem például Latin-Amerikára és Afrikára vonatkozóan is, mondta Martonyi János, aki azt is hangsúlyozta: Magyarország helyzetét döntően befolyásolja, hogy mi történik az eurózónában és az EU-ban, az említett két súlypont „elválaszthatatlan az európai integráció fejleményeitől”.
A külügyminiszter a mostani válság kapcsán kijelentette: a támadás az eurózóna egésze ellen folyik, míg korábban csak egyes országok ellen indultak támadások. Szerinte az lehet a válasz, hogy „együtt kell maradnunk", az eurózónának egységesen kell magát megvédenie, ahogy a 27 tagú EU-nak is egységesen kell megoldania a gondokat. A külügyminiszter a hogyan tovább EU kérdés kapcsán kifejtette: a tűzoltás jelenlegi szakasza után a falakat meg kell erősíteni, majd talán át kell építeni az építményt az alapok megtartásával, „bizonyos átépítés szükségessé válhat" - mondta.
Martonyi a magyar gazdaságról
A magyar gazdaság egyszerre akarja csökkenteni adósságát, egyidejűleg akar ésszerű megtakarításokat eszközölni, és növekedni – mondta Martonyi János pénteken (november 18-án) Salgótarjánban tartott sajtótájékoztatóján. A külügyminiszter szerint az elmúlt másfél év – a külső körülmények minden nehézsége ellenére – ezen a téren alapvetően sikeres volt, és annyiban kezdődik most új szakasz, hogy a 2012-es költségvetés elfogadásával az erőforrásokat alapvetően a növekedésre kell koncentrálni. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy 2012-re 2,5 százalékos hiányt irányoz elő a költségvetés. A növekedést illetően a kormány eredetileg 1,5 százalékkal számolt, „most már látszik, hogy ez nehezen lesz elérhető, de akárhogy is lesz, a 2,5 százalékos hiányt tartani fogjuk” – mondta, hozzátéve, hogy az itthoni körülmények közben nem romlanak. Úgy vélte, működnek azok a növekedést gerjesztő eszközök – a kis- és középvállalkozásokat, illetve az adózási feltételek javítását célozva –, amelyek bizonyos dinamizmust adnak a magyar gazdaságnak. A Nemzetközi Valutaalappal kezdeményezett megállapodást biztosítéknak nevezte, „ami nyilvánvalóan javítja a piac hangulatát”. Hangsúlyozta, az ország finanszírozása – éppen a javuló adatok következtében – nem volt, és nincs is veszélyben.
