A fejlettebb országokban létező adónyomozóhatóságok mintájára 1999 elején hozta létre az Orbán-kormány az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatóságát, amelynek az lett feladata, hogy főleg adóügyekben nyomozati tevékenységet végezzen. Az új szervezet tevékenységét a megalakulástól kezdve számos kritika érte az ellenzéki pártok részéről, már a létrehozását sem tartották alkotmányosnak. Éppen ezért a szabad demokraták az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely megállapította, hogy valóban vannak problémák a jogi helyzettel: az adónyomozókról szóló törvényt ugyanis egyszerű többséggel hozta meg a parlament, amelybe viszont a kétharmados többséget igénylő Rendőrségi törvény bizonyos rendelkezéseit is beemelték. Erre pedig azért volt szükség, hogy az adónyomozók is használhassanak titkosszolgálati eszközöket. Az Alkotmánybíróság viszont tavaly megállapította, hogy mindez alkotmányellenesen történt, s 2002 év végéig adott határidőt a jogalkotóknak, hogy az alkotmányellenes rendelkezéseket megszüntessék. Ami azt jelentené, hogy vagy nem használhat titkosszolgálati eszközöket az adórendőrség – ami némi leegyszerűsítéssel így “fogatlan oroszlánnak” lenne minősíthető -, vagy használhat, ám akkor kétharmados parlamenti többségre lenne szükség azon törvény elfogadásához, amely ezt a jogosítványt biztosítja az adórendőröknek.

Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának megszűntetését mind az MSZP, mind az SZDSZ megígérte a választási kampány során a választóknak. Bárándy Péter, az MSZP igazságügyminiszter-jelöltje szerint ismét a rendőrség hatáskörébe kerül az adóügyek nyomozása, mivel szerinte nem szerencsés, ha a sértett, vagyis az adóhivatal nyomoz a saját ügyében. Ennek ellenére tény, hogy azokban a fejlett országokban – Németország, Hollandia, Ausztria, Egyesült Államok -, ahol léteznek adónyomozók, munkájuk révén nem csak közvetlenül, hanem közvetve is növekednek a költségvetés bevételei.

Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának megalakítását egyébként a pénzügyi kormányzat 1999-ben azzal indolta, hogy minőségi változás következett be a bűnözésben, a fehérgalléros bűnözőkkel szemben a rendőrök nem tudják gyorsan és hatékonyan felvenni a versenyt. Az új szervezettől azt várták, hogy tevékenysége révén a feketegazdaság aránya csökken, emelkedik viszont az adó- és járulékfizetési hajlandóság. Mindez pedig lehetőséget teremt a magánszemélyek és a vállalkozók adóterheinek mérséklésére.

A magyar adónyomozó hatóság az alakulását követő harmadik évben jóval hatékonyabban működött, mint az előző kettőben. Tavaly a bűnüldöző szervek 2558 nyomozást fejeztek be és továbbítottak az ügyészség felé vádemelési javaslattal, ami mintegy 68 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A befejezett nyomozásokban megállapított elkövetési érték meghaladta a 20 milliárd forintot, ami pedig csaknem kétszeres növekedést jelent. Az összesen feltárt 5145 adóval, járulékkal összefüggő bűncselekmény elkövetési értéke több mint 14 milliárd forint volt, amely 58 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A feltárt csődbűntettek többsége ún. adminisztratív csődbűntett, az egyéb csődbűntettek esetében 4,7 milliárd forint volt hitelezői igényt támasztottak.

Az APEH 2001-ben 1078 esetben, 1190 magánszemély ellen kezdeményezett büntetőfeljelentést. Az előző évben emelkedett a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, tartozás fedezetének elvonása és a sikkasztás miatti feljelentések értéke. A járulékfizetési kötelezettség megsértésének értéke az előző évhez képest majdnem tízszeresére nőtt. A feljelentett magánszemélyek 40 százaléka valamilyen gazdasági társaság képviselője, ami ugyancsak több mint 2000-ben volt.

Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának nyomozó szerveinél tavaly több mint négyezer feljelentést iktattak, amely csaknem 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A feljelentések 22,3 százaléka az adóigazgatási szervektől, 55,2 százaléka felszámolószervezetektől, 9,9 százaléka pedig az adónyomozószervek saját észlelése után született.

A lezárt bűnügyek között a “legnépszerűbb” tavaly is a csődbüntett volt, majd az adó- és a társadalombiztosítási csalás következett: a lezárt bűnügyeknek közel felében csődbűntett miatt folyt az eljárás, s majdnem 32 százalékot tett ki az adó- és a társadalombiztosítási csalás.

A befejezett nyomozásokban mintegy 1,7 milliárd forintnak megfelelő értéket biztosítottak a nyomozó szervek zár alá vétellel, lefoglalással, illetve úgy, hogy az elkövetők önkéntesen megtérítették az államkasszának felmerült kárt. Ez annyit jelent, hogy az adónyomozók által biztosított elkövetési érték csaknem 12 százalékkal haladta meg az előző évit, amikor is nem érte el az 1,6 milliárd forintot. Az adónyomozók fontosnak tartják azt is, hogy tevékenységük eredményeként az elmúlt évben a gyanúsítottak 618 millió forintot fizettek be közvetlenül az államnak.