„Az idei év végén várhatóan ismét emelkedik az infláció, elsősorban az alacsony bázis miatt, így az éves átlagos infláció 3,8 százalékot tehet ki. Jövőre a béremelkedés növelheti a belső keresletet, ami felfelé nyomja az inflációt, ugyanakkor a gazdaság ciklikus folyamatai ez ellen hatnak, így az áremelkedés várhatóan a toleranciasávon belül marad” – mondta el Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.
2025-re az inflációs várakozásukat az elemzők enyhén felfelé, 3,6 százalékra módosították. A jegybanki 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérését inkább 2026-ra várják az MBH Bank elemzői, de az éves átlagos infláció ekkor is meghaladhatja a 3 százalékot.
Jövőre is folytatódhat a kamatcsökkentés
„A Monetáris Tanács a júniustól kezdődő időszakban a kamattartás vagy a kismértékű kamatcsökkentés mellett köteleződött el: júliusban 25 bázisponttal csökkentett, majd augusztusban kivárt, szeptemberben pedig ismét enyhe vágást hajtott végre” – idézte fel Balog-Béki Márta. A hitelintézet szenior tőkepiaci elemzője szerint a következő hónapokban az alapkamatot a jelenlegi, 6,50 százalékos szintről tovább lehet csökkenteni, melyhez a nemzetközi kamatkörnyezet is kedvező feltételeket teremt. Mindezeknek köszönhetően, előreláthatólag 2024 végéig az MNB 6,25 százalékra mérsékli az irányadó kamatszintet.
A jövő évben várhatóan folytatódhat a kamatcsökkentésre vonatkozó törekvések: 2025 végére 5,00 százalékra mérséklődhet az irányadó hazai ráta. Ezt követően, 2026-ban viszont már legfeljebb kismértékű további kamatcsökkentés valószínűsíthető.
