A kínai üzleti lehetőségeket is fellendítheti a napokon belül létrejövő új konstrukció, amelynek megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 75 százalékos ellenőrzésre tesz szert az Eximbankban, illetve a Mehibben. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szeptember 15-i bejelentése hátterében az áll, hogy a Bábolna Rt. újjászervezését támogatva az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a közelmúltban megvette a mezőgazdasági cégnél lévő követelést MFB-től. Az ÁPV Rt. fizetőeszközként a 75 százalékos Eximbank, illetve Mehib részvénycsomagját ajánlotta fel. Ez a tranzakció fejeződik be a közeli napokban.

Csillag István az exportsegítéssel foglalkozó intézményről is azért tett említést, mert Budapesten tárgyalt és kötött megállapodást a kínai kereskedelmi miniszter első helyettese, s mindketten olyan üzleti adatokat ismertettek a sajtóval is, amelyekből kiderült: az első félévben számottevően mérséklődött a magyar passzívum. Összességében pedig akár 30 százalékkal is nőhet a tavalyihoz képest a két ország közötti kereskedelem értéke. A magyar üzleti szféra járműipari termékekkel – a Kínában már vállalattal jelen lévő Rába Rt.-n keresztül – és elektronikai cikkekkel, tévé-készülékekkel és képcsövekkel növelte érdemben részesedését. Peking arra mutat hajlandóságot – ismertette Yu Guangzhou első miniszterhelyettes -, hogy állami forrásokból támogatnak Kínában befektető magyar vállalatokat. Az áruszállításon túl jelentős mértékben bővülhet az idegenforgalmi kapcsolat is a két ország között, Csillag István utalt rá: szerződéses kapcsolatra lépnek egymással azon utazási irodák, amelyek szerepet vállalnak kínai turistacsoportok magyarországi fogadásában, illetve kelet-európai utaztatásában. Yu Guangzhou első miniszterhelyettes a Piac & Profitnak kijelentette, hogy az augusztus óta intenzív légi forgalmi együttműködés valóban megalapozza a Malév kínai szakvállalat által való megvásárlását, ám a részletek egyelőre csak az érdekelt vállalatoktól ismerhetők meg.

A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok néhány jellemző adata: az 1998-ban 450 millió dolláros szintről 2003-ra meghétszereződött, a kétoldalú áruforgalom tavalyi értéke 3476 millió dollár volt, ezen belül a magyar kivitel a múlt évben 15 százalékkal növekedett, a Kínából származó behozatal pedig 57,5 százalékkal. A 2004-es első öt hónap számai szerint a magyar export 172,5 millió dollár, az import 435,7 millió volt. Kína Magyarország ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere.