A cégcsoport szolgáltatásai közé tartozott a ténylegesen el nem végzett adminisztratív szolgáltatásokról vagy „kezelési költségről” szóló fiktív számlák kiállítása is, amely a cégek számára az áfafizetési kötelezettség csökkentését biztosította – tették hozzá.

Volt két olyan cég a most benyújtott vádirat szerint, amely a fenti módszerekkel 78, illetve 54 millió forintot „spórolt meg”, míg a többi vállalkozás egyenként 6 millió és 33 millió forint közötti adót került el.

A Büntető törvénykönyv szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, a jelenlegi vádemelésben érintett 39 cégvezető a nyomozás során a vagyoni hátrány teljes összegét, önrevíziót követően, az adóhatóság felé önként megfizette.

A főügyészség őket üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja, a bűnügyben még további vádemelések várhatók.

Azoknál a gyanúsítottaknál, akik a cselekményükkel 5 millió forintnál kevesebb vagyoni hátrányt okoztak és azt önként megtérítették, továbbá a bűncselekmények elkövetését beismerték, az ügyészség felajánlotta, hogy a vádemelést elhalasztva feltételesen felfüggeszti az eljárást.

(MTI)