Soóki-Tóth Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérleti díjak összehasonlítása mellett érdemes az átlagos jövedelmeket és a lakásárakat is összevetni. A térségben Bécs az átlagos havi jövedelem (800 ezer forint) és az átlagos négyzetméterár (2,8 millió Ft) tekintetében is kiemelkedik a sorból, ugyanakkor itt a legkedvezőbb a jövedelem lakbérekhez viszonyított aránya: az átlagos havi bérleti díj az átlagos havi jövedelem 40 százaléka. A legrosszabb ebből a szempontból Varsó, ahol az átlagos jövedelem háromnegyedét emészti fel az átlagos bérleti díj, míg a többi régiós fővárosban jellemzően 50-55 százalék ez az arány. A fajlagos négyzetméterárakat a havi bérleti díjakhoz hasonlítva Bécs emelkedik ki a mezőnyből, ahol 8,8 havi bérleti díjjal mérhető össze egy négyzetméter lakás ára, ezt követi Prága, ahol ugyanez a mutató 8,2. Érdekes módon a legkedvezőbb mutatóval Varsó rendelkezik (5,7), míg a többi vizsgált fővárosban 6 havi bérleti díjnak felel meg egy átlagos lakás négyzetméter ára.

Mennyi az annyi Budapesten?

Budapesten az Otthon Centrum háromnegyed éves adatai alapján átlagosan 108 ezer forintért lehetett egyszobás tégla lakást bérelni. A különböző városrészek között nem volt különbség, de Budán és a Belvárosban ez a díj 15 százalékkal alacsonyabb, mint a Covid előtt 2019-ben. A kétszobás téglalakások bérleti díjában viszont már említést érdemlő különbség látható a városrészek között. Kerekítve 169 ezer forintos havi bérleti díjjal a Belváros bizonyult a legdrágábbnak, míg Budán átlag 153 ezer, a külső pesti kerületekben átlag 130 ezer forint volt egy kétszobás lakás havi bérleti díja. Az említett díjak 15 százalékkal alacsonyabbak, mint 2019-ben. A háromszobás téglalakások bérleti díja Budán kicsivel 200 ezer forint felett (205 ezer), a Belvárosban kicsivel alatta (195 ezer) alakultak, míg a külső pesti kerületekben átlag 165 ezer forintot fizették érte. Ez a belvárosban 25 százalékos, Budán 18 százalékos, a külső pesti kerületekben csak 2 százalékos csökkenést jelent 2019-hez képest.