A versenyszféra foglalkoztatásának éves növekedése 0,8 százalékra lassult az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedésről, így a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető. A foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását, kommentálta Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője a KSH pénteken megjelent jelentését. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is a versenyszférában foglalkoztatottak száma alapján értékeli a gazdaság állapotát.
– A versenyszférában foglalkoztatottak 2200 főnyi növekedése nem tudta kompenzálni a költségvetési szféra létszámcsökkenését. A felszívott munkaerő állomány az év elejétől fokozatosan lassuló ütemben nő. A következő negyedévekben nem valószínű tehát, hogy a munkanélküliségi ráta üteme csökken, a következő másfél évben 10 százalék fölött ragadhat – hangsúlyozza a szakértő.
A statisztikai hivatal adatai szerint összesen 36 ezer fővel többen dolgoztak 2011 első hét hónapjában a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban, a költségvetési szférában foglalkoztatottak száma pedig csökkent. A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 684 ezer fő volt január-júliusban, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 2010. hasonló időszakában.
2011-ben január és július között a bruttó átlagkeresetek 4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215700, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 202600 forint.
Ki keresi a legtöbbet?
A pénzügyi és biztosítási szektorban alkalmazottak viszont átlag 473600 forintot, az információ és kommunikáció szakemberei 393300 forintot, valamint az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) dolgozók 367700 forintot keresnek. Ezek a pillanatnyilag legjobban fizető munkahelyek, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás – 124900 forint –, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat – 146400 forint – ágazatban dolgozók keresik a legkevesebbet.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak 2011-ben az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó havi kompenzációt kaptak, a szóban forgó hét hónap alatt a teljes munkaidősök mintegy 43 százaléka átlagosan 5300 forint juttatást vihetett haza ezen a címen. A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – keresetek az év első hét hónapjában átlagosan 5 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint egyértelműen a költségvetési szektorban kifizetett bónuszoknak köszönhető a bruttó bérek ilyen ütemű növekedése, a magánszférában az idén éves szinten legfeljebb 3-5 százalékos bruttó bérnövekedés lehetett. A bérdinamika miatt a jegybanki politikán nem kell tehát sem szigorítani, sem lazítani.
