„Csak idén több mint 100 ezer fővel bővült a SZÉP-kártya birtokosok száma. Az élelmiszervásárlás lehetőségének megszűnése egyértelműen a turizmus és vendéglátás felfutását eredményezte a kártyával bonyolított költések tekintetében. Mivel a felhasználók túlnyomórészt vendéglátásra és szállásra fordítják a béren kívüli juttatásként kapott keretet, a SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus egyik motorjának tekinthető” – húzta alá Kelemen Tamás, lakossági termék- és folyamatmenedzsment igazgató.

A SZÉP-kártya mellett, a hagyományos bankkártyák forgalmi adataiban is jól nyomon követhető a turisztikai célú költések trendszerű emelkedése. Az MBH-bankkártyákkal végrehajtott belföldi, illetve külföldi turisztikai költések szerkezetében várhatóan idén nem lesz lényeges változás, a vásárlások volumene ugyanakkor nagymértékben emelkedik. „Noha a legfrissebb adatok még az augusztusi szintet tükrözik, ezek alapján is látható, hogy a turisztikai célú kártyás fizetések szintje már ekkor meghaladta a tavalyi, teljes éves forgalom kétharmadát” – mondta Kelemen Tamás.

Bizonyos típusú bankkártyákhoz beépített utasbiztosítás is kapcsolódik, mely akár a teljes családra is kiterjeszthető, de akinek úgy kényelmesebb, a banki applikáción keresztül is köthet biztosítást az utazásához. A bank lakossági termékekért felelős igazgatója kiemelte: „Külföldi utak esetében a lakosság 58 százaléka gondoskodik a biztosítás megkötéséről. Vannak olyanok, akik általánosságban nem, csak bizonyos esetekben kötnek biztosítást, például ha Európán kívüli úti célt választanak (22 százalék), vagy amikor gyerekkel együtt utaznak (14 százalék), illetve amikor az üdüléshez valamilyen sportolási lehetőség (például sítúra vagy hegymászás) társul (14 százalék).”