A szakértők szerint a belföldi utazások mérséklődése mögött a nemzetközi turizmus helyreállása húzódhat meg: a reálbérek emelkedése nyomán javul a háztartások jövedelmi helyzete, így egyre többen utaznak ismét külföldre és választanak például tengerparti üdülési lehetőségeket. Összességében a magyarok is egyre többet utaznak, azonban az utazásaikon belül inkább a külföldi desztinációk aránya emelkedik. Ez a hatás lehet a magyarázata annak a megállapításnak is, mely szerint érdemi forgalombővülés inkább azokban a régiókban, desztinációkban volt tapasztalható, ahová külföldi látogatók érkeznek, az ezen kívül eső térségekben ugyanakkor alig változott a vendégéjszakák száma.
A külföldről Magyarországra érkező turisták aránya idén júliusban mintegy 11 százalékkal emelkedett, mely a reptéri adatokon is jól nyomon követhető: „Az idei év első nyolc hónapjában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 11,4 millió főt ért el, amely 18,6 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos periódusában látott eredményt. A becslések szerint 2024 végére a teljes éves utasforgalom jelentősen meg fogja haladni a 2019-es, korábbi rekordnak számító 16,2 millió főt. Az újra magyar tulajdonba kerülő reptér láthatóan fontos szerepet játszik majd a turisztikai ágazat teljesítményének jövőbeni fokozásában” – mutatott rá Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője.
