Megye, régió, kistérség - és most még jönnek a térségi desztinációk
A turizmusfejlesztési törvényjavaslat szövege alapján úgy tűnik, turisztikai régiók helyett jönnek a térségi desztinációk. A mostani beosztásból csak a Balaton kerülhet fel az új térképre.
A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslat hatálya a hazai költségvetésből és az európai uniós társfinanszírozású fejlesztési forrásokból megvalósuló turizmusfejlesztési programok szakmai tervezésére és irányítására terjed ki - közölte az MTI. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Definiálja a turisztikai desztináció általános fogalmát, meghatározza a fejlesztések célját, valamint a desztináció-fejlesztéssel kapcsolatos alapvető állami feladatok ellátásért való felelősség címzettjét.
A turizmus.com portál kérdésére Bienerth Gusztáv elmondta, hogy a turisztikai desztinációkat a kormányzat fejlesztési stratégiája szerint alakítják majd ki, tehát a jelenleg ismert helyi, illetve térségi desztinációkkal való egybeesés nem kizárt, de csak esetleges lehet. A turisztikai kormánybiztos kifejtette még: a turisztikai desztináció lényege, hogy egy brand kialakítására alkalmas egység jön létre a kínálat lehető leghatékonyabb bemutatása érdekében. Egy turisztikai desztinációban szélesebb kínálatot lehet nyújtani, és a minőségre, illetve az egységes arculatra lehet fókuszálni. Jó példa a közigazgatásilag széttagolt Balaton, mint egységes turisztikai brand fejlesztésének fontossága és igénye. (A turizmus.com szerint a Balaton lehet az egyetlen a mostani turisztikai régiók közül, ami az újrarajzolt térképre is felkerülhet.)
Messze az országos átlag alatt van a Balaton gazdasági teljesítőképessége, és ez ráadásul folyamatosan csökken egy friss tanulmány szerint. A tendenciát csak jelentős fejlesztések árán lehetne megfordítani – szögezi le egy a Balaton Fejlesztési Tanács adataira támaszkodó elemzés.
A törvényjavaslat indokolása szerint Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítsa és költésük növelése, valamint a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének emelése.
Az indoklás rámutat: az első, leglátványosabb probléma, hogy a turisztikai szolgáltatók a relatíve kevés és relatíve kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezet, illetve konzerválhatja az olcsó, még éppen elfogadható minőséget a kínálati oldalon, valamint ritkán vezet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez. A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust területi koncentráció jellemzi, mivel az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régióban realizálódik. A külföldi vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik, a belföldi turizmus kevésbé koncentrált. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, a szezonalitás is erős Magyarországon. A harmadik, strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák.
Egy-egy turisztikai ajánlatcsomagként megjeleníthető turisztikai fogadóterületet komplex módon kell fejleszteni, és nem külön-külön egy-egy attrakciót. Ez a megfontolás és munkamódszer áll több európai ország - például Ausztria, Olaszország - turisztikai sikerei mögött is. A turisztikai desztinációk kijelölése és a kereteik között működő szolgáltatók teljesítményének mérése és értékelése teszi lehetővé a szakpolitikai és fejlesztéspolitikai döntések megalapozását - olvasható a javaslatban.
A desztinációkra fókuszáló törvényjavaslatot üdvözölte Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke is.
