• Azonnali likviditás: A vendégek helyben, készpénzzel vagy kártyával fizetnek, nincs 30-90 napos fizetési határidő, mint az áruházláncok esetében.
• Márkahűség: Aki ellátogat egy borászatba, megismeri a borászt és a dűlőt, az később a szupermarketek polcain vagy az éttermekben is tudatosan azt a márkát fogja keresni.
A modern, nagy magyar borászatok ma már komplex turisztikai portfólióval működnek, hogy a vendéget minél tovább helyben tartsák: A borkóstolók mellé hidegtálak helyett egyre több helyen kínálnak fine dining vagy magas minőségű bisztrókonyhát. A prémium szegmensben megjelentek a dizájn-szállások, boutique hotelek és a szőlősorok közé épített luxus vendégházak, amelyek wellness és egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak: dűlőtúrák e-bike-kal vagy terepjáróval, „szüretelj velünk” programok, jóga a szőlőben, és éjszakai csillagnéző borkóstolók stb.
Már látszik, hogy 2026 nem lesz a borászat éve. A szüreti szezon Magyarországon már augusztus elején megkezdődött. Bár a szőlő minősége kiváló, az országosan várható összmennyiség elmarad a rekordoktól – ami az árakban is lecsapódhat. A havi bontású AKI-adatok ugyanakkor egyelőre nem jeleznek áremelkedést: bár 2025 közepén még kifejezett drágulás volt megfigyelhető, 2026 nyarára – a júliusi hónapot nézve – a fehérborok átlagára közel 27 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a vörös- és rozéboroké pedig mintegy 11 százalékkal mérséklődött. Ez azt mutatja, hogy a felvásárlási árakat rövid távon erősen mozgatják a kínálati sokkok, és a 2026-os terméskiesés hatása egyelőre nem jelent meg egyértelmű, tartós áremelkedésben.
