Az idei szüreti szezon Magyarországon az extrém időjárási körülmények miatt a szokásosnál két-három héttel korábban elkezdődött, már javában szedik a szőlőt országszerte. A kilátások nem kedvezőek, a magyar borágazatot egyszerre két csapás is sújtja: az aszály és az aranyszínű sárgaság, ami elsősorban nem a minőség romlásában, hanem a mennyiség csökkenésében és az árak emelkedésében csapódhat le. Bár Magyarország jó ideje nem számít már bornagyhatalomnak, de hazai szinten fontos szektorról van szó: országosan több mint 1600 borászat működik, ezek zöme kis családi pince, a termelés közel 60 ezer hektáron folyik, 2025-ben pedig a termelés 41 százaléka exportra került.
Fotó: Pixabay
2025-ben az Európai Unióban 22 millió tonna szőlő termett, hazánkban 420 ezer tonna, vagyis a megtermett összes szőlő 2 százalékát szüretelték Magyarországon. Bár a 2024/25-ös évek átlaga szerint Magyarország a hetedik legnagyobb bortermelő volt az Unióban, az évi 160 millió hektoliter borból csak 3 millió származott hazánkból (1,8 százalék). Az EU legnagyobb bortermelői: Olaszország, Franciaország és Spanyolország, nagyságrendileg nagyobb termeléssel rendelkeznek.
A bor jelentősége részben a mezőgazdaság, részben a turizmus szempontjából fontos. A mintegy ötmillió hektár mezőgazdasági művelésbe vont területből 60 ezer hektár a szőlő (1,2 százalék) A termelés földrajzilag 6 nagy borrégióra és azon belül 22 hivatalos borvidékre tagolódik.
