Az éves bortermelés 2020 óta évi 300 millió liter körül alakul, ennek 42 százaléka exportra kerül. A magyar borkivitel nagyobb részét a tartályokban szállított lédig bor teszi ki, a minőségi üveges borok aránya alacsony. Ez tükröződik az árakban is: 2025-ben az 1,2 millió hektoliter borexportunkból 400 ezer volt palackos bor, 1,57 eurós literenkénti átlagáron, míg a teljes borexport átlagára csak 1,08 euró volt. Meg kell jegyezni, hogy a helyzet javuló, az üveges borok aránya növekvő a magyar borexportban. A magyar borok legnagyobb vásárlói: Szlovákia, Csehország, Románia és Németország. Ugyanebben az évben 730 ezer hektoliter bort importáltunk 2,67 eurós átlagáron, elsősorban Németországból és Olaszországból.
Az elmúlt 15-20 évben a magyar borpiac gyökeres strukturális átalakuláson ment keresztül: a mennyiségialapú termelést sok helyen felváltotta a minőségi fókusz, miközben a belföldi fogyasztás drasztikusan visszaesett. A globális és hazai piaci dinamikákat a fogyasztói szokások változása, a klímaváltozás és a tudatosabbá váló exportstratégia formálta.
Míg 20 évvel ezelőtt az egy főre jutó éves borfogyasztás Magyarországon elérte a 30 litert, addig az elmúlt évekre ez a szám 17,5 literre esett vissza. A csökkenés fő oka a háztáji, családi szőlőművelés, az alkoholfogyasztás visszaszorulása és átalakulása. A korábbi generációk mindennapi asztali borozását a fiatalabb (millenniál és Z) generációknál felváltotta az alkalmi, prémium italfogyasztás, vagy az alternatív kategóriák (pezsgő, habzóbor, kézműves sörök, gin, koktélok) preferálása. Kevesebb bor fogy, de a vásárlók hajlandóak – és a reáljövedelmek emelkedése miatt képesek is – többet fizetni a minőségért. A szaküzletek, a gasztronómia (HoReCa szektor) és a feltörekvő boutique borászatok az átlagárak emelkedését hozták magukkal.
