Ma még nyugodt a távközlési piac. Látszólag. A felszín alatt azonban már nagy a készülődés. A tévében a Matáv madarai hónapok óta meggyőzően csiripelik, hogy december 23-tól, már más szárnyasok is felülhetnek melléjük, és ezt ők alig várják. Azt azonban nem hirdetik, hogy kinek mennyi hely jut majd a viszonylag rövid és keskeny dróton. Sőt! Miután a Hírközlési Főfelügyelet november végén nem fogadta el a domináns szolgáltató ajánlatát arról, hogy milyen feltételekkel adja bérbe a hálózatát.
Az elfogadott távközlési törvény jó – vélik a szakértők, de a törvény kitűzött céljainak tényleges érvényre jutása szempontjából nagyon sok múlik a háttérjogszabályokon is. Ezen kívül sok függ attól, hogy a szolgáltatók hogyan fogják kihasználni a lehetőségeket, illetve attól, hogy a felhasználók például élnek-e a változtatás jogával. Horváth Pál, a PanTel vezérigazgatója egy konferencián úgy fogalmazott, hogy a liberalizációs folyamatban nem cél, hogy a Matáv ennek vesztese legyen, az azonban követelmény, hogy veszítsen pozíciójából, és semmiképpen ne nyertese legyen a piacnyitásnak.
Nemzetközi példák
A nemzetközi példák tapasztalatai szerint az ex-domináns vezetékes szolgáltató a liberalizált környezetben sem veszíti el 20-25%-nál nagyobb részben a piacát. Bár a verseny egy része áthelyeződik a vezetékes és a mobiltávközlés színterére, és a szolgáltatások helyettesíthetőségét is meg kell említeni, de tendencia az is, hogy a domináns szolgáltatók majdnem minden országban elsőként jelentek meg, illetve vásároltak frekvenciát a mobilpiacon. Nálunk a Matáv-csoporthoz tartozó Westelen keresztül érvényesül ez a jelenség.
Bár sokat nem lehet tudni arról, hogy az egyes szolgáltatók mit terveznek hosszabb távon, az már hónapok óta érezhető volt, hogy ugrásra készen vártak. Mintahogyan az is jól látszott, hogy ha felröppent egy hír, hogy a Matáv megszünteti a kedvezményes Internet tarifát, az alternatívok máris kész stratégiával rendelkeztek a keletkezett rés betöltésére. Még akkor is, ha később a most még domináns szolgáltató cáfolta a hírt.
Készen a versenyre
Hogyan tovább alternatív szolgáltatók? A PanTel eddig a VoIP technológiára helyezte a hangsúlyt, és elsősorban a vállalati előfizetőket próbálta magához csalogatni az IP hálózatán lebonyolított nemzetközi és belföldi távhívásokra, valamint mobilhívásokra bevezetett akciós díjcsomaggal. Ez persze a jövőben is megmarad, de – ha a lakosság felé nem is kíván a cég nyitni – most már a hagyományos távközlés területén is szeretnék magukhoz vonzani a nagyvállalatokat. Sajátos helyzetük, hogy már 3700 kilométer optikai üvegszálas saját hálózati rendszerük van.
A UPC pedig a széles sávú internettel (chello) késztette már december 23-a előtt versenyre a Matávot, hogy az bevezesse az ADSL-szolgáltatást.
A Vivendi szintén készen áll a hangversenyre – hirdeti a szolgáltató tévéreklámja, amely kiterjedt optikai kábelhálózata, regionális és helyi szolgáltatási központjai, valamint irodái révén talán a legesélyesebb arra, hogy elsőként beleszóljon a lakossági piac újraosztásába.
Nem csökken a telefonszámla…
A sok találgatás, esélylatolgatás mellett van néhány biztos tipp is: a piaci szereplők számában növekedés nem várható, a verseny elsősorban a belföldi és nemzetközi távolsági hívások, valamint az Internet területén éleződik ki. Miközben a helyi hívások piacának megszerzése végett nem valószínű, hogy öldöklő harc indulna. A monopol szolgáltató bizonyos előnyeit a liberalizáció sem tudja azonnal eltűntetni. A helyi hurok szabaddá tételével a versenytársak ugyan elérhetik az előfizetőket, de attól még a költséges központokkal és más infrastruktúrával nekik kell rendelkezniük. És a megtérülés a helyi hívások tarifáiból kétséges, mintahogyan a domináns szolgáltató árstruktúrájában is a belföldi és a nemzetközi távolsági hívások ára keresztfinanszírozza a helyi hívásokon elszenvedett veszteséget. Mivel a Matáv a liberalizációt követően éppen a jövedelmezőbb ágazatban szenvedi el a piacvesztést, egy átlagos lakossági előfizetőnek – aki elsősorban a versenynek kevésbé kitett lokális beszélgetésekre használja a vezetékes telefont - nemhogy csökkeni nem fog, de akár emelkedhet is a telefonszámlája.
Megszűnt a Matáv monopolhelyzete, de…
2001. december 23-tól a törvény szerint liberalizált lett a magyar távközlési piac. A hosszú évtizedes meglévő monopóliumot azonban nem lehet egyik napról a másikra láthatatlanná tenni. A jogalkotók ugyanis hiába írták elő a domináns szolgáltatónak, hogy nyissa meg piacait a versenytársak előtt, hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, mire valóban kézzelfogható (és megszámlálható) eredménye lesz a változásnak. 2002. január elején mindenesetre úgy tűnik, hogy december 23-án csak jogszabály szerint kezdődött meg a verseny, a gyakorlatban még nem.
Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák
A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos
Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet
A két ország újabb listán ver minket.

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban
Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek.