Ma még nyugodt a távközlési piac. Látszólag. A felszín alatt azonban már nagy a készülődés. A tévében a Matáv madarai hónapok óta meggyőzően csiripelik, hogy december 23-tól, már más szárnyasok is felülhetnek melléjük, és ezt ők alig várják. Azt azonban nem hirdetik, hogy kinek mennyi hely jut majd a viszonylag rövid és keskeny dróton. Sőt! Miután a Hírközlési Főfelügyelet november végén nem fogadta el a domináns szolgáltató ajánlatát arról, hogy milyen feltételekkel adja bérbe a hálózatát.
Az elfogadott távközlési törvény jó – vélik a szakértők, de a törvény kitűzött céljainak tényleges érvényre jutása szempontjából nagyon sok múlik a háttérjogszabályokon is. Ezen kívül sok függ attól, hogy a szolgáltatók hogyan fogják kihasználni a lehetőségeket, illetve attól, hogy a felhasználók például élnek-e a változtatás jogával. Horváth Pál, a PanTel vezérigazgatója egy konferencián úgy fogalmazott, hogy a liberalizációs folyamatban nem cél, hogy a Matáv ennek vesztese legyen, az azonban követelmény, hogy veszítsen pozíciójából, és semmiképpen ne nyertese legyen a piacnyitásnak.
Nemzetközi példák
A nemzetközi példák tapasztalatai szerint az ex-domináns vezetékes szolgáltató a liberalizált környezetben sem veszíti el 20-25%-nál nagyobb részben a piacát. Bár a verseny egy része áthelyeződik a vezetékes és a mobiltávközlés színterére, és a szolgáltatások helyettesíthetőségét is meg kell említeni, de tendencia az is, hogy a domináns szolgáltatók majdnem minden országban elsőként jelentek meg, illetve vásároltak frekvenciát a mobilpiacon. Nálunk a Matáv-csoporthoz tartozó Westelen keresztül érvényesül ez a jelenség.
Bár sokat nem lehet tudni arról, hogy az egyes szolgáltatók mit terveznek hosszabb távon, az már hónapok óta érezhető volt, hogy ugrásra készen vártak. Mintahogyan az is jól látszott, hogy ha felröppent egy hír, hogy a Matáv megszünteti a kedvezményes Internet tarifát, az alternatívok máris kész stratégiával rendelkeztek a keletkezett rés betöltésére. Még akkor is, ha később a most még domináns szolgáltató cáfolta a hírt.
Készen a versenyre
Hogyan tovább alternatív szolgáltatók? A PanTel eddig a VoIP technológiára helyezte a hangsúlyt, és elsősorban a vállalati előfizetőket próbálta magához csalogatni az IP hálózatán lebonyolított nemzetközi és belföldi távhívásokra, valamint mobilhívásokra bevezetett akciós díjcsomaggal. Ez persze a jövőben is megmarad, de – ha a lakosság felé nem is kíván a cég nyitni – most már a hagyományos távközlés területén is szeretnék magukhoz vonzani a nagyvállalatokat. Sajátos helyzetük, hogy már 3700 kilométer optikai üvegszálas saját hálózati rendszerük van.
A UPC pedig a széles sávú internettel (chello) késztette már december 23-a előtt versenyre a Matávot, hogy az bevezesse az ADSL-szolgáltatást.
A Vivendi szintén készen áll a hangversenyre – hirdeti a szolgáltató tévéreklámja, amely kiterjedt optikai kábelhálózata, regionális és helyi szolgáltatási központjai, valamint irodái révén talán a legesélyesebb arra, hogy elsőként beleszóljon a lakossági piac újraosztásába.
Nem csökken a telefonszámla…
A sok találgatás, esélylatolgatás mellett van néhány biztos tipp is: a piaci szereplők számában növekedés nem várható, a verseny elsősorban a belföldi és nemzetközi távolsági hívások, valamint az Internet területén éleződik ki. Miközben a helyi hívások piacának megszerzése végett nem valószínű, hogy öldöklő harc indulna. A monopol szolgáltató bizonyos előnyeit a liberalizáció sem tudja azonnal eltűntetni. A helyi hurok szabaddá tételével a versenytársak ugyan elérhetik az előfizetőket, de attól még a költséges központokkal és más infrastruktúrával nekik kell rendelkezniük. És a megtérülés a helyi hívások tarifáiból kétséges, mintahogyan a domináns szolgáltató árstruktúrájában is a belföldi és a nemzetközi távolsági hívások ára keresztfinanszírozza a helyi hívásokon elszenvedett veszteséget. Mivel a Matáv a liberalizációt követően éppen a jövedelmezőbb ágazatban szenvedi el a piacvesztést, egy átlagos lakossági előfizetőnek – aki elsősorban a versenynek kevésbé kitett lokális beszélgetésekre használja a vezetékes telefont - nemhogy csökkeni nem fog, de akár emelkedhet is a telefonszámlája.
Megszűnt a Matáv monopolhelyzete, de…
2001. december 23-tól a törvény szerint liberalizált lett a magyar távközlési piac. A hosszú évtizedes meglévő monopóliumot azonban nem lehet egyik napról a másikra láthatatlanná tenni. A jogalkotók ugyanis hiába írták elő a domináns szolgáltatónak, hogy nyissa meg piacait a versenytársak előtt, hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, mire valóban kézzelfogható (és megszámlálható) eredménye lesz a változásnak. 2002. január elején mindenesetre úgy tűnik, hogy december 23-án csak jogszabály szerint kezdődött meg a verseny, a gyakorlatban még nem.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Találkozzunk személyesen!
2024. november 21. 16:00 Budapest
Véleményvezér
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben
Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát
Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba
Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
A Jobbik volt elnöke megerősítette Magyar Péter állítását, hogy a Fidesz titkosszolgálati eszközöket is használ az ellenzék lejáratására
Régi-új szereplő jelent meg a belpolitikai porondon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten
Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt
A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.