2022 Európa-szerte nehéz időszak volt a lakáspiacon: az Eurostat előzetes adatai szerint az országok többségében a forgalom visszaesett az előző évhez képest. Kézenfekvő okként kínálkozik az energiakrízis, a háború és a bizonytalanná váló gazdasági helyzet is, ám még ezek sem roppantották meg mindenütt a piac többéves lendületét.
Aki a 2015-ös bázisév tükrében tekint rá az uniós ingatlanpiac forgalmi eredményeire, az igen színes képet talál. Az országok egy csoportjának meglehetősen stabil a piaca: az éves forgalma – a 2015-öshöz, mint 100 százalékhoz viszonyítva – legfeljebb 25-30 százalékos sávban ingadozik. Ide tartozik Magyarország mellett például Ausztria, Luxembourg, Finnország, Írország, Szlovénia.
De van egy szárnyaló piacú országcsoport is – jellemzően déliek –, amelyek akár a 80 százalékos forgalomnövekedést is el tudták érni az utóbbi hét évben. Közéjük tartozik Ciprus (193 százalék), Portugália (190 százalék) és Spanyolország (186 százalék). 2022-ben ez utóbbiak vezetik is az európai toplistát, amit Luxembourg (91 százalék) zár.
Magyarország a maga a 114 százalékos forgalmi indexével – ami egyébként nagyjából megfelel a 2017-es eredményének – egyelőre éppen a mezőny középén áll. (Ám ez még változhat, hiszen számos uniós ország 2022-es teljesítményéről még előzetes adatok sem állnak rendelkezésre.)
Ha a forgalomnak csak a tavalyi változását tekintjük, még kicsit kedvezőbb is Magyarország relatív helyzete. Mert a forgalmi volumen ugyan csökkent az előző évhez képest 4,8 százalékkal, de ezzel a szolid veszteséggel még a mezőny szerencsésebb felébe tartozik. A jelenleg ismert adatok szerint e szempontból a legjobb évet Ciprus zárta, ahol 27,4 százalékkal bővült a lakáspiac, míg a legrosszabbat Dánia, ahol 29,8 százalékkal szűkült.
