„Erre a piaci alaphelyzetre érkezett a kormány legutóbbi bejelentése, amely összehangolja a társasházi építményi jogot a kamattámogatott hitelekkel, köztük a CSOK Plusszal, a 3 százalékos kamattámogatott hitellel és az Otthon Start Programmal. A társasházi építményi jog 2026. március 1-jével hatályba lépő új szabályai lehetővé teszik, hogy a vásárlók már a „tervezőasztalról” vett lakásokra is hitelképes pozícióba kerüljenek. Ez azért kulcsfontosságú, mert a támogatott hitelek immár szakaszosan, az építkezés aktuális készültségi fokához igazodva is folyósíthatóvá válnak, miközben a vevő bejegyzett joga biztonságot és zálogjoggal terhelhető fedezetet nyújt a bankok számára" – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakember szerint a szabályozás változása nemcsak a vevői biztonságot növeli, hanem a finanszírozási környezetet is alapjaiban írhatja át. Mivel a vevők praktikusan ugyanattól a banktól tudnak lakáshitelt felvenni, amelyik a beruházó építkezését is finanszírozza, a fejlesztők alkupozíciója jelentősen javulhat a projekthitelek kiválasztásakor. A vevők lakáshiteleinek szakaszos folyósításával a beruházók is kevesebb kamatot fizethetnek. A vevők pénze ugyanis a lakás átadásáig óvadéki számlára kerül, az arra kifizetett betéti kamatok pedig csökkenthetik a beruházó által fizetendő hitel kamatait is. Az élesedő verseny és az olcsóbb forrásszerzés pedig a fejlesztési költségek csökkenésén keresztül akár az új lakások négyzetméterárainak mérséklődésében is megmutatkozhat, aminek a végső nyertesei az új lakásvásárlók lehetnek.