Ízelítő a lap tartalmából:
Címlapsztori: NER-nek való vidék
A magyar építőipari szakszövetségek folyamatosan arra panaszkodnak, hogy kevés az önkormányzati megrendelés, a piacon túlsúlyban van az állam, mint megrendelő, s ez elvonja az egyébként is szűkös szakipari erőforrásokat. Ráadásul gond van az alapanyag-ellátással is, ám kormány nem aggódik emiatt sem, hisz a „saját” portáján minden rendben van. Az állami látványberuházások nem nagyon késnek, valószínűleg majdnem mind a tervezett időben elkészülhet. Máshol nem látott képes beszámolónkból kiderül, hol tartanak a legnagyobb építőipari munkák, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket is.
Járványkezelés: vajon a keleti vagy a nyugati módszer a nyerő?
Kemény másfél éven van túl az emberiség, hiszen a koronavírus-járvány szinte az egész világot érintette. De vajon kik kezelték jobban a pandémiát, a keleti vagy a nyugati országok? Összegyűjtöttük, melyik ország milyen utat járt be és mindezt milyen eredménnyel tette. Nem állítjuk, hogy megvan a sikerrecept, de az biztos, hogy Vietnám egyáltalán nem a technológiára és az orvostudományra alapozott a járvány megállításában, hanem a stratégiai tesztelésre és az agresszív kontaktkutatásra, Magyarországon pedig épp a harmadik hullám közepén tűnt el több ezer egészségügyi szakember a rosszkor időzített egészségügyi szolgálati jogviszony miatt.
Nagygenerál a turizmusban
A legkisebbtől a legnagyobbig minden idegenforgalmai szereplőnek volt esélye, hogy állami támogatást kapjon különböző fejlesztésekhez. Villanybojlertől a luxusszállodáig, mindenre akadt pályázati forrás, az átláthatatlan pénzosztás azonban számos anomáliát okozott. Ezeket szedtük egy csokorba.
Viszlát hungarocell kajásdoboz, de ki viszi vissza a kólásüveget?
Szándékunkon kívül, mondhatni, még egyszer, utoljára jól kidorbézoltuk magunkat az egyszer használatos műanyagok fogyasztásában a pandémia idején, a jövőben viszont erre már nem lesz lehetőségünk. Egy év türelmi idő után, július elsejével tényleg betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul. Érvek és ellenérvek a törvény kapcsán.
Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium lejárta után?
Eredetileg úgy volt, hogy e sokak számára létfontosságú kérdés lapunk megjelenése után néhány nappal aktuálissá válik. Ám a kormány az immár több mint tizenöt hónapja tartó hiteltörlesztési moratóriumot augusztus 31-éig meghosszabbította, s arról győzködi az MNB-t és a kereskedelmi bankokat, hogy akár 2022. június 30-áig tolják ki a nemtörlesztés lehetőségét. Nem tudni, a most zajló tárgyalásoknak mi lesz a végkimenetele, mi egyelőre a két hónapos hosszabbítás után várható fejleményeket próbáljuk felvázolni, összeszedve a hiteleiket a moratórium után fizetni nem képes adósok számára kínálkozó lehetőségeket.
Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram
2024-ben magyar űrhajóst juttatunk el a Nemzetközi Űrállomásra, ami az első terv szerint 10 milliárd forintjába fog kerülni a hazai költségvetésnek. Ez is mutatja, új lendületet vett a magyar űrélet. Néhány év leforgása alatt óriási összeget teszünk bele az összeurópai űrkutatásba, hogy aztán azt visszaosszák nekünk pénz és lehetőségek formájában. Cikkünkből kiderül, mi minden tudható a magyar űrfrontról 2021 nyárelőjén.
A lap digitális változatára itt tud előfizetni, vagy a nyomtatott változatot keresse csütörtöktől az újságárusoknál!
